9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

III. Levéltári ismeretek - 1. A levéltárak kialakulása és története 1945-ig

szint eredetiben, részint másodpéldányban vagy másolatban. A nádorok ezeket az iratokat külön levéltár hiányában a „cista regni"-ben az ország ládájában őrizték, saját családi levéltá­ruk mellett. így gyakran előfordulhatott, hogy egy-egy nádor halálakor fontos - az ország ügyeire vonatkozó - dokumentumok családi levéltárakban maradhattak. Éppen ezért az ország iratai­nak sorsa az országgyűlések napirendjére került, amely 1613-ban törvényben mondta ki (XXXIII. tc), hogy az elhalt nádor örököse köteles az ország nála lévő iratait átadni az or­szággyűlésnek, az pedig az új nádornak. 1622-ben az országgyűlés pontosan meghatározta az átadás és átvétel módját, de az iratok mennyisége továbbra is igen kevés volt. A nádorok tet­szésére volt bízva, hogy milyen iratot helyeznek el az ország ládájába, és milyet családi leve­lestárukba. És a nádorok inkább törődtek családi levéltárukkal, mint az ország irataival. Sikertelen volt az 1681. évi országgyűlésnek azon határozata is, miszerint az uralkodó két magyarországi kormányszerve, a pozsonyi és a szepesi kamara, irattárából adja át a ná­dornak az országos érdekű iratokat. A 17. század vége óta ritkán tartott országgyűléseken a királyhoz felterjesztett sérelmek gyakori tárgya olyan levéltár megszervezésének az igénye volt, melyben az ország jogait biztosító kiváltságleveleket és az ország iratait helyeznék el. Az Országos Levéltár története A rendek e kívánsága az 1722/1723. évi országgyűlésen teljesült. Az országgyűlés a magyar levéltárügy szempontjából két alapvető törvényt alkotott. Az 1723. évi XLV. tc. ki­mondta az Archívum Regni, az Ország Levéltára megszervezését. Ez a törvénycikk lett a régi országos levéltár alaptörvénye. Elrendelte, hogy az ország köziratait - az országgyűlési, köz­igazgatási és bírósági iratokat - bárki birtokolja is azokat, egy éven belül az ország levéltárá­ban kell elhelyezni. A törvény egyes szakaszaiban az ország levéltárának személyzetéről és helyiségéről rendelkezett. A személyzetről csupán annyit mondott, hogy az ország iratait külön személy­nek, a levéltár őrének a gondozására kell bízni. Továbbá úgy határozott, hogy a levéltárat Po­zsonyban a régi országház épületében helyezzék el. Ezt a határozatot ugyanennek az ország­gyűlésnek a CVI. törvénycikke azzal egészítette ki, hogy ha az országgyűlés Budára vagy Pestre költözik, az ország levéltára számára is ott kell új épületet biztosítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom