9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

III. Levéltári ismeretek - 1. A levéltárak kialakulása és története 1945-ig

Az 1723. évi XLV. tc. korszakos jelentőségű, jóllehet rendelkezései hosszú ideig nem valósultak meg. Az 1729. évi XIII. tc. megújította az 1723-i rendelkezéseket, de ugyancsak közvetlen eredmény nélkül. A törvény előírásai több mint három évtized múlva váltak valóra, Batthyány Lajos nádorsága idején. Batthyány Lajos nádor nagyon megdöbbent, amikor átvette az országgyűlési bizottság által neki átadott csekély számú országos iratot: az Archívum Regni-t, és nagyarányú akcióba kezdett az ország levéltárának megvalósítása érdekében. Először 1753-ban, majd ezt követően még többször - az 1723. évi törvényre hivatkozva - felhívással fordult a világi és egyházi méltóságokhoz, megyékhez és városokhoz, magánszemélyekhez, amelyekről vagy akikről feltételezte, hogy az ország levéltárába tartozó irat van a birtokukban, felszólította őket arra, hogy ezeket az iratokat juttassák el hozzá levéltárba helyezés céljából. Akcióját a királynőnek is bejelentette, azzal a kéréssel, hogy az 1723. évi törvénynek megfelelően, a magyarországi és erdélyi kormányhatóságokat utasítsa a birtokukban lévő, de az ország levéltárába tartozó iratok kiadására. A felszólítások eredményeként a magánszemélyek tekintélyes mennyiségű iratanyagot szolgáltattak be, amelyet a nádor saját archívumával együtt Pozsonyban, a „Domus Regnicolaris"-ban (az ország házában) helyeztek el, gondozására pedig 1756. március l-jén Csintó Imre helytartótanácsi jegyzőt jelölték ki, helyettes levéltárnok címmel. A kinevezéssel együtt kelt Csintó hivatali utasítása, melyet a levéltár első ügyrendjének tekinthetünk. Feladatai a következők voltak: a) az iratanyagot két csoportra bontja: a nádor és az ország irataira (= Archívum Regni iratai), b) ezeket a megfelelő, feliratozott szekrényekben helyezi el, c) rendezés után az Archívum Regni-be tartozó iratokról az egész anyagra kiterjedő indexet készít, d) az eredeti iratokat az e célra rendelt protocollumokba másolja, e) az iratokat esküjének megfelelően őrzi, és a nádor utasítása nélkül azokról senkinek felvilágosítást nem ad, f) a levéltár kulcsait magánál őrzi, távolléte idején a számvevőnek adja át, g) a végzett munkáról havi jelentést készít a helytartótanács illetve a számvevő részére. Ilyen előzmények után jött létre 1756-ban Pozsonyban az Ország Levéltára, az Archívum Regni, melyet később a „régi Országos Levéltár"-nak neveztek. (Az ország levéltárának törté-