9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 10. Az államigazgatási eljárás szabályai

hivatalból vagy az ügyfél kérelmére egyaránt kirendelkető, akikkel szemben magasabbak az elfogulatlansággal kapcsolatos követelmények. - Szemle: a bizonyító erővel bíró tárgy megtekintését (helyszíni szemle) vagy a szemletárgy bemutatását jelenti. A szemle a tárgyi bizonyítékok megtekintése, vizsgálata. A tárgyi bizonyítékokat a hatóság kérésére az ügyfél köteles bemutatni, a nem mozgatható tárgyaknak pedig a helyszínen történő megtekintést köteles tűrni. - Irat: A legáltalánosabban használt bizonyító eszköz. A különböző iratok tényeket, adatokat igazolnak, ezért az államigazgatási eljárásban fontos szerepük van a tényállás tisztázásában. Az iratot vagy az ügyféltől vagy másik szervtől kéri az illetékes hatóság. - A határidők megjelölésének és számításának minden eljárásban nagy jelentősége van, mivel elmulasztásuk jogi következménnyel jár (pl nem fellebbezhetünk az érdekeinket sértő elsőfokú határozat ellen). Postán küldött beadványnál az ügyintézési határidő a postára adás napjával, míg a hatóság által postázott küldemények határideje a kézbesítés napjával kezdődik. Amennyiben az ügyfél vétlen a határidő elmulasztásában, igazolási kérelemmel fordulhat a hatósághoz. 3. Döntés: érdemi határozathozatal A határozatnak ennek megfelelően tartalmaznia kell a bevezető részben az eljáró államigazgatási szerv megnevezését, címét; az ügyfél nevét, címét, az ügy iktatószámát, az ügy tárgyát és az ügyintéző nevét. A rendelkező rész tartalmazza az érdemi döntést, az esetleges eljárási költségegeket, a jogorvoslati lehetőségeket, annak határidejét. Az indoklásnak tartalmaznia kell a tényállás rövid leírását, annak megalapozása érdekében elfogadott bizonyítékokat. Fel kell sorolni az ügyfél által előterjesztett, de mellőzött bizonyítékokat, és a mellőzés indokát. Végül ebben a részben kell megjelölni a vonatkozó anyagi jogszabálynak azt a jogszabályhelyét, amely alapján a szerv meghozta a döntést. A határozathozatal helyét, idejét, a határozat aláírójának nevét és beosztását, a szerv bélyegzőlenyomatát. A nem határozati formában kiadott döntések (pl. adóívek, különböző bizonyítványok, fizetési meghagyások) indoklást nem tartalmaznak, mivel az erre a célra készített formanyomtatványokból az eleve kiderül. A tényállás tisztázására és a döntés meghozatalára az eljáró államigazgatási szervnek általános szabályként - a törvény szerint - 30 nap áll rendelkezésére (ügyintézési határidő), ami indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható. A határozat közlése értelemszerűen