9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 10. Az államigazgatási eljárás szabályai

Hatósági bizonyítvány, nyilvántartás A közigazgatási szerv által, valamilyen tény vagy állapot igazolására szolgáló okirat, a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést is határozatnak kell tekinteni, vagyis az államigazgatási szerv akkor is államigazgatási ügyet intéz, ha adatot igazol, nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez. Ezekben az ügyekben is a már leírt szabályok szerint kell alapvetően eljárni, azonban bizonyos sajátosságot is tartalmaznak. Hatósági bizonyítvány: A közigazgatási szerv tény, állapot vagy adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki. A hatósági bizonyítvány kiadására illetékes hatóság lehet az: - amelynek területén a bizonyítandó tény bekövetkezett, illetőleg az állapot tartott vagy megszűnt, - amelynek területén a bizonyítással kapcsolatos dolog van, - amelynek nyilvántartása tartalmazza a bizonyításra szoruló adatot. A hatósági bizonyítványon fel kell tüntetni, hogy kinek és milyen célból, milyen bizonyítékok alapján adták ki. Tartalmát mindenki köteles elfogadni. Hatósági igazolvány: az ügyfél adatainak rendszeres igazolására szolgál, ellentétben a hatósági bizonyítvánnyal, amely egy alkalomra szól. Hatósági igazolványba csak a jogszabályban meghatározott bejegyzés tehető, amit mindenki köteles elfogadni. Hatósági igazolvány kiadására akkor kerül sor, ha azt türvény vagy önkormányzati rendelet előírja. Ilyen igazolványok az útlevél, a személyi igazolvány, a gépjárművezetői igzolvány, a közgyógyellátási igazolvány etc. Hatósági nyilvántartás: csak azok a nyilvántartások minősülnek hatósági nyilvántartásnak, amelyeknek a vezetésére jogszabály kötelezi a közigazgatási szervet, ebből eredően közhitelűen tartalmazza az ügyfelek adatait: pl. anyakönyvi myilvántartás, ingatlan nyilvántartás. Az állampolgárok személyes adatainak nyilvántartását szigorú törvényi előírások szabályozzák (Ld. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló 1992:LXIII. tv-t). b) Jogorvoslati eljárás A jogorvoslati eljárás célja az első fokú eljárásban hozott döntéssel okozott esetleges jog- és érdeksérelem orvoslása. A jogorvoslat módjai vagy hivatalból (pl. ügyész), vagy pedig az ügyfél kérésére, végül mind hivatalból, mind kérelemre vehetők igénybe.