9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 9. Jogi ismeretek a levéltári anyag tanulmányozásához

A jogforrások Jogforrás jelenti egyrészt magát a jogszabályt, másrészt a jog létrehozóját, megalkotóját, azokat az állami szerveket tehát, amelyek a jogszabályok kibocsátására ténylegesen jogosul­tak. Ennek alapján és megfelelően a jog konkrét forrásán az állam jogalkotó tevékenységét értjük. Konkrétabban a jogforrás fogalmát a Magyar Köztársaságra vonatkoztatva azt kell vizsgálni, hogy mely állami szerveknek van jogalkotó hatásköre, és az milyen formában érvé­nyesül. A jogalkotó hatásköröket az alkotmány és a jogalkotási törvény szabályozza (az 1987. évi XI. tv.). Jogalkotó szervek és az általuk kibocsátott jogszabályok ez idő szerint a következők: - az Országgyűlés Alkotmányt és törvényt, - a Kormány rendeletet, - a Kormány elnöke és tagjai rendeletet, - az önkormányzatok rendeletet bocsátanak ki. Előző jogforrási rendszerünk a jogforrási hierarchia elvére épült. E szerint alacsonyabb és magasabb szintű jogszabályt lehetett megkülönböztetni. A megkülönböztetés alapja az volt, hogy a kibocsátó hol helyezkedett el az állami szervek hierarchiájában: a magasabb rangú állami szerv magasabb értékű jogszabályt bocsátott ki. A mai helyzetben az állami intézményi rendszer a hatalommegosztás elvére épül. Az Alkotmányon kívül, mint jeleztük, tehát három fő jogforrási normát lehet megkü­lönböztetni, nevezetesen az országgyűlési törvényt, a Kormány, a végrehajtó hatalom rende­letét, és az önkormányzati rendeletet. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy az igazságszol­gáltatás, a bírói gyakorlat egyre jelentősebb szerepet tölt be a jogforrások rendszerében. Bár az egyes jogalkotókat nem a hierarchikus kapcsolat fűzi egybe, és az általuk kibo­csátott jogszabályok nem épülhetnek a puszta alá-fölérendelés elvére, továbbra sem képzel­hető el, hogy a rendelet ellenkezzék a törvénnyel: ez a követelmény azonban a törvény és a rendelet viszonyának a minimuma. A jogszabályok csoportosítása Az Alkotmány fogalma napjainkban különleges törvényt jelent. Politikai megközelítés­ben a társadalom és a közhatalom viszonyát fejezi ki, megállapítja a hatalom korlátait, és e viszonynak a másik oldalán az állampolgárok szabadságjogait. Az Alkotmány összekapcsolja a jogot és az államhatalmat, garanciákat nyújt az állam polgárainak szabadságuk tiszteletben

Next

/
Oldalképek
Tartalom