9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 9. Jogi ismeretek a levéltári anyag tanulmányozásához

tartására és védelmére. Jogi megközelítésben norma, mégpedig a legmagasabb szintű jogi norma, mert magát a törvényalkotót is köti. Az alkotmány tehát a törvények törvénye, a jogrendszerben elfoglalt helyét tekintve alaptörvény. Minden más jogi normának meg kell felelnie az Alkotmánynak; a jogszabályok végső soron az Alkotmányból merítik érvényességüket. Az Alkotmány jelenleg hatályos szövegének megállapításáról rendelkező 1989. évi XXXI. törvény az Alkotmány elfogadását az Országgyűlés hatáskörébe utalja. A magyar alkotmányos rendszerben tehát jelenleg a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom nem különül el egymástól. Az Alkotmányban foglalt rendelkezések értelmezéséről - mint jeleztük - az Alkotmánybíróság gondoskodik. A törvény az Országgyűlés által kibocsátott aktus. A törvényhozásban két követelmény találkozik. Az egyik: a legfelső szintű képviseleti szerv meghatározó szerepének biztosítása az állami tevékenység valamennyi területén. A másik, hogy az állampolgári státust lényeges módon érintő kérdések magas szintű jogszabályi rendezése. Az Alkotmány a törvényhozási tárgyak körét az állampolgári jogokra vonatkozó általános klauzula alapján határozza meg, és kimondja: „A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja", majd felsorolja azon törvényeket, melyek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Rendeleti szabályozással a Kormány, a miniszterelnök, a Kormány tagjai valamint az önkormányzatok élhetnek. Az Alkotmány illetve a jogalkotási törvény szerint a Kormány rendeletet a maga feladatkörében vagy törvényi felhatalmazással hozhat. A miniszterek magasabb szintű jogszabályban kapott felhatalmazással hozhatnak rendeleteket, melyek nem lehetnek ellentétesek a törvénnyel, a Kormány rendeletével vagy határozatával. A helyi közhatalmat gyakorolva a képviselőtestületek saját ügyeiket önkormányzati rendeletben szabályozzák. Az önkormányzat rendeletet alkot: - a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok jogi rendezésére, továbbá - törvényi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására. Az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. A jogalkotási törvény a normatív aktusok saját csoportjaként különbözteti meg az állami irányítás egyéb jogi eszközeit, s közéjük sorolja a határozatot, az utasítást, a szabványt a rendelkezést statisztikai közleményt, ajogi iránymutatást.