9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 9. Jogi ismeretek a levéltári anyag tanulmányozásához

íratlan alkotmánya („ezeréves alkotmány") volt hazánknak is 1949-ig. Az első alaptörvény (= fundamentális törvény) az 1222-ben kiadott Aranybulla volt, majd 1514-ben Werbőczy szokásjoggyűjteménye, a Hármaskönyv foglalta össze az alkotmányozás alapkérdéseit. Az 1848-as márciusi törvények, továbbá a kiegyezés utáni néhány törvény tartalmuk alapján alkotmányos törvények voltak, melyek a polgári átalakulást tükrözték. A második világháborút követően az 1946. évi I. törvény a köztársaság kikiáltásáról alkotmányos alaptörvény volt. 1949-ben megszületett az Alkotmány, ami már a megváltozott hatalmi viszonyokat. 1988-tól fokozatosan alakult a politikai pluralizmus, és szükségessé vált az Alkotmány módosítása, ami több törvényt követően a korábban bemutatott 1989. évi XXXI. törvénnyel zárult. E törvény formailag alkotmánymódosító törvény, mert az 1949. évi XX. törvény szerkezetét követve állapítja meg a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Tartalmát tekintve azonban új alkotmány, alaptörvény, amely deklarálja és meghatározza a kormányformát, illetve a politikai berendezkedést és államszervezetet, biztosítja a polgári és politikai jogokat, valamint a jogállamiságot. A jog magatartási szabályok összessége. Másképpen megfogalmazva a jog olyan társadalmi jelenség, amely valamilyen magatartást kötelezően előír, megtilt, vagy megenged. Minden, arra feljogosított személytől vagy állami szervtől eredő, általános érvényű, kötelező szabályt normának vagy normatívának neveznek. A norma tehát egyfajta magatartás megszabott mértéke. - Ha a norma mindenkire vonatkozik, jogszabálynak nevezzük, ha csak az állami szervekre, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek. A jog fogalmához nemcsak a magatartási szabályok összessége tartozik, de az is, hogy a jog intézmény, mégpedig kettős értelemben: egyrészt a jog által kialakított intézményekből áll (közigazgatási szervek, bíróságok, ügyészségek stb.), másrészről maga a jog, mint egész, egyfajta társadalmi intézmény. A jognak alapvető intézménye az állam. A jog, mint magatartást előíró társadalmi jelenség a magatartás megfelelő követését, az attól való tartózkodást vagy annak követését szankció kilátásba helyezésével biztosítja. A jog ilyen vonatkozásban két részből áll: egyfajta rendelkezésből, tilalomból vagy megengedettségből, illetve ajogi szankcióból.