9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 6. Magyarország államszervezete ma

- a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését a belügyminiszter közreműködésével látja el, - közreműködik a külpolitika megvalósításában, nemzetközi szerződéseket köt a Magyar Köztársaság nevében. A Kormány testületi szerv, élén a miniszterelnök áll, tagjai a miniszterek. A Magyar Köztársaság Alkotmánya ún. „miniszterelnöki kormányzást" hozott létre, ami azt jelenti, hogy a miniszterelnök a „primus inter pares" szerepen túl jelentős formális és informális hatalommal rendelkezik. Jogosítványainak egy része az Alkotmányból, más része egyéb törvényekből ered, így pl. javaslatára nevezi ki, illetve menti fel a köztársasági elnök a minisztereket. A miniszterelnök kiemelt szerepét mutatja az is, hogy tisztségének megszűnésével megszűnik a Kormány megbízása is. A miniszterek lehetnek a minisztériumot irányító vagy tárca nélküli miniszterek. A tárca nélküli miniszter általában a kormány által meghatározott valamely fontos feladatot lát el vagy felügyeletet gyakorol a kormány irányítása alatt működő egyes országos hatáskörű államigazgatási szervek felett. A miniszterek között sajátos jogállással rendelkezik a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter („kancellária miniszter"). A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg az összes képviselő több mint felének a szavazatával. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. Elnöke és tagjai ezt követően az Országgyűlés előtt esküt tesznek. Működéséért a Kormány az Országgyűlésnek felelős, és köteles a munkájáról rendszeresen beszámolni. A Kormány megbízatása legfeljebb egy parlamenti ciklusra (négy évre) szól s megszűnik az új Országgyűlés alakuló ülésén. Ezen túl megszűnhet: - a miniszterelnök lemondásával, - a miniszterelnök halálával, - a miniszterelnök választójogának elvesztésével, - a miniszterelnökkel szembeni összeférhetetlenség megállapításával, - abban az esetben, ha az Országgyűlés a miniszterelnöktől (a Kormánytól) az ún. „konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal" megvonja a bizalmat és új miniszterelnököt választ. A bizalmatlansági indítványt a képviselőknek legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - nyújtja be, amelyet a Kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha ennek