9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 6. Magyarország államszervezete ma

alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterel­nöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. A kormányzás folyamatosságát hivatott biztosítani az Alkotmány azon rendelkezése, misze­rint ha a Kormány megbízatása megszűnik, az új Kormány megalakulásáig a Kormány hiva­talban marad („ügyvivő kormány") és gyakorolja - számos korlátozással - a Kormányt meg­illető jogokat. A Kormány működésének legalapvetőbb formája - ahol hatáskörét a miniszterelnök vezetésével testületként gyakorolja - a kormányülés. Ugyanakkor a Kormány a döntés­előkészítés színvonalának javítása, a kormányfő és a kormányülés tehermentesítése céljából meghatározott feladatok ellátására kormánybizottságokat alakíthat, illetőleg lehetősége van kollégiumok, kabinetek, tanácsadó testületek, szakértői bizottságok, tárcaközi bizottságok és kormánybiztosi intézmény létrehozására. E szervezetek mind összetételük, mind jogállásuk szempontjából számos eltérést mutatnak. A kormányzati döntés-előkészítésnek, de az egész kormányzati munkának is kiemel­kedően fontos, koordináló szerve a Miniszterelnöki Hivatal, amely miniszter vezetésével, a miniszterelnök munkaszervezeteként, a minisztériumok általános szervezeti felépítésének és vezetési rendjének megfelelően működik. ál Az ügyészség Az ügyészség hazánkban szervezetileg a törvényhozásnak alárendelt, minden más ál­lami szervtől függetlenített önálló szervtípus. Feladata - a hatályos szabályozás szerint - gon­doskodni az állampolgárok jogainak védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes ül­dözéséről. Ennek érdekében az ügyészség: - meghatározott ügyekben nyomozást végez. - A törvényben meghatározott bűncselekmények nyomozása kizárólag az ügyészség hatás­körébe tartozik. Ilyenek pl. a képviselők, az Országgyűlés által választott tisztségviselők, bírák, ügyészek által vagy ellen elkövetett bűncselekmények. - Felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett. - E feladatkörében felülvizsgálhatja a nyomozó szervek - pl. rendőrség - nyomozati intéz­kedéseit, elbírálja a nyomozás során hozott határozatok ellen, illetőleg intézkedések el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom