9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 6. Magyarország államszervezete ma

c/ A Kormány A kormányzás kifejezés tágabb értelemben a kormányzati tevékenység gyakorlását jelenti, benne a törvényhozásnak, az államfőnek és a végrehajtó hatalmat megtestesítő kormánynak az Alkotmány által meghatározott összehangolt tevékenységét, kapcsolatrendszerét. Szűkebb értelemben kormányzáson a kormány munkáját, feladatainak megvalósítását, hatásköreinek gyakorlását értjük. A Kormány is alá van vetve az Alkotmány és a törvények szabályainak, politikai felelősséggel tartozik a törvényhozó szervnek, de nincs annak alárendelve. Ennélfogva a két hatalmi ág között bonyolult és összetett viszony alakul ki. Egyfelől ugyanis a parlament által megalkotott legtöbb törvénynek a Kormány a kezdeményezője, az előterjesztője. Másfelől az államnak a Kormány által végzett operatív irányítása a törvényeken kívül, az azok végrehajtását szolgáló, illetőleg a saját hatáskörben alkotott kormányrendeleteken alapul. A Kormány és a parlament közötti kapcsolatot a parlamentáris kormányzati rendszerű államokban tovább színezi, hogy a Kormányt a parlamenti többséggel rendelkező párt vagy pártok alakítják meg. E többség birtokában pedig a kormány azzal a biztonsággal élhet a törvénykezdeményezés jogával, hogy a többségi pártok parlamenti frakcióira támaszkodva el tudja fogadtatni javaslatait. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom közötti viszony legalapvetőbb jellemzője a Kormány parlament előtti politikai felelőssége. Eszerint a Kormánynak a parlament bizalmával kell rendelkeznie, és a bizalomvesztés a Kormány bukásához vezet. A bizalom fennállását a törvényhozás az előbbiekben említet ellenőrzési intézményei segítségével kontrollálhatja. Hatályos Alkotmányunk a Kormánynak, mint az államigazgatás legfelsőbb szintű általános irányító szervének - sokoldalúsága miatt - nem részletezi a feladatköreit, csupán általánosságban említ néhányat. E szerint: - védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait, - irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, valamint a fegyveres erők, és a rendészeti szervek működését. Az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása, valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, - jogalkotási tevékenysége során biztosítja a törvények végrehajtását, a maga feladatkörében rendeleteket bocsáthat ki és határozatokat hozhat,