9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 6. Magyarország államszervezete ma

hogy aktusainak döntő többsége a végrehajtó hatalom (miniszterelnök, miniszter) ellenjegyzéséhez kötött. Az ellenjegyzés az aktusok érvényességi kelléke, amellyel a végrehajtó hatalom átvállalja a politikai felelősséget az államfőtől, és biztosítja a végrehajtó hatalom cselekvési egységét. Mégis van a már korábban említetteken kívül néhány olyan hatáskör, amelyeket az elnök a végrehajtó hatalom ellenjegyzése nélkül gyakorol (pl. a bírák és a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteseinek kinevezése). A köztársasági elnök ellenjegyzéshez kötött hatáskörei: - a nemzetközi szerződések megkötése a Magyar Köztársaság nevében, - az egyéni kegyelmezési jog gyakorlása, amely az állam büntető igényéről való lemondást, vagy a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítést jelent, - állampolgársági ügyekben való döntés (pl. honosítás, visszahonosítás), - területszervezési kérdésekben való döntés (pl. városi cím adományozása) - kinevezési és felmentési jogkör gyakorlása pl. államtitkárok, az egyetemi tanárok esetében. Miután Magyarországon alelnöki tisztséget nem rendszeresített az Alkotmány, a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása, vagy megbízatásának a megbízási idő lejárta előtti megszűnése esetén közjogi provizórium keletkezik. Ilyenkor a köztársasági elnöki jogkört az új elnök hivatalba lépéséig, az átmeneti akadályoztatás megszűntéig az Országgyűlés elnöke gyakorolja az Alkotmányban meghatározott korlátozásokkal. Az elnök megbízatása megszűnik: - a megbízatás idejének lejártával, - az elnök halálával, - lemondással, - a feladatkör ellátását 90 napon túl lehetetlenné tévő állapottal, - az összeférhetetlenség kimondásával, - az elnöki tisztségtől történő megfosztással. Az Alkotmány szabályai szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, amelynek célja csupán az esetleges zaklatásnak az elnök személyétől jogi eszközökkel való távoltartása, valamint az államfői tisztség tekintélyének a megőrzése. Jogi - a tevékenység jogszerűségéért való - felelőssége tekintetében, a tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsértő köztársasági elnökkel szembeni felelősségre vonást az Alkotmánybíróság gyakorolja, amely ha a törvénysértés tényét megállapítja, megfoszthatja tisztségétől a köztársasági elnököt.