9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.
II. Kormányzattörténet - 6. Magyarország államszervezete ma
1. A köztársasági elnök és az Országgyűlés közötti viszonyt a kölcsönös függőség jellemzi. Eszerint: - az elnököt az Országgyűlés választja 5 évre, titkos szavazással, egy alkalommal újraválasztható, - az Országgyűlés dönt az elnökkel szembeni összeférhetetlenség megállapításáról, lemondásának elfogadásáról, feladatai ellátásában való átmeneti akadályoztatása megállapításáról, valamint az elnökkel szembeni jogi felelősségre vonás kezdeményezéséről, - az elnök tűzi ki az országgyűlési képviselők általános választásának időpontját, összehívja az Országgyűlés alakuló ülését, valamint a feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést a rendkívüli jogrend időtartama alatt, megbízatása meghosszabbítása végett, - az elnök kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy ülésre kell összehívni, - az elnök javaslatára az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal legfeljebb 30 napra elnapolhatja, - az Alkotmányban meghatározott feltételek mellett megilleti a Országgyűlés feloszlatásánakjoga, - a köztársasági elnök részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és annak bizottságai ülésén, - javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére (pl. a miniszterelnök megválasztására), népszavazást kezdeményezhet, zárt ülés tartását javasolhatja, - törvényt kezdeményezhet és köteles gondoskodni annak kihirdetéséről. A kihirdetési hatáskörhöz csatlakozhat az elnök egyszeri halasztó hatályú (relatív) vétójoga, valamint alkotmányellenesség esetén - előzetes normakontroll kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál („alkotmányossági vétó"). 2. A köztársasági elnök és a Kormány kapcsolatának alapja az Alkotmány azon rendelkezése, miszerint „a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja". A kormányprogram elfogadásával együtt megválasztott miniszterelnök javaslatára a minisztereket a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszterek felmentésére is csak a miniszterelnök javaslatára kerülhet sor. Az államtitkárokat szintén (mind a politikai, mind a közigazgatási) a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel a miniszterelnök javaslatára. Az államfőre vonatkozó magyar alkotmányos szabályozásból megállapítható az elnök politikai - a tevékenység célszerűségéért való - felelősségének hiánya, amiből az következik,