9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 5. Államigazgatás a második világháború után

szocialista korszak újítása volt azonban hogy egyes országos hatáskörű szervek - tehát Minisztertanács által létrehozott szervezetek - élére államtitkárt neveztek ki, akik a Minisztertanács ülésein (igaz, csak tanácskozási joggal) részt vehettek, és kötelező erejű rendelkezéseket, utasításokat bocsáthattak ki. Ilyen jogosítvánnyal rendelkezett az 1970-es, 1980-as években az Állami Egyházügyi Hivatal, a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Anyag- és Árhivatal, a Magyar Nemzeti Bank, a Vízügyi Főigazgatóság (neve 1968-ban Országos Vízügyi Hivatalra változott), a Minisztertanács Tanácsi Hivatala és végül a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala. Ebben is a hatáskörök elvonását, az áttekinthető jogviszonyok megbomlását érhetjük tetten. Voltak ágazati és funkcionális minisztériumok, illetve országos hatáskörű szervek. Az ágazati irányítást ellátó hatóságok az államigazgatási munkamegosztásban olyan ügyekkel foglalkoztak, amelyek valamilyen szükséglet közvetlen kielégítésének szervezésére irányultak. Ágazati feladat volt például az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, az egészségügy, az oktatás stb. szervezése és irányítása. Miután a gazdaság túlnyomó része állami tulajdonban volt, és az élet minden területét szoros állami kontroll alatt tartották, e minisztériumok munkájára akkor az egyedi ügyek nagy tömege, az irányításuk alá tartozó szervezetek napi, gyakorlati tevékenységének operatív irányítása voltjellemző. Az úgynevezett funkcionális feladatokat ellátó minisztériumok a pénzügy, a tervezés, a bér- és munkaügy stb. terén adódó államigazgatási feladatokat látták el. Bírói és ügyészi szervek A bíróságok működése A bíróságok működése általában a bírói függetlenség, az igazságszolgáltatásban az őt megillető kizárólagos szerep és a „rendes" bíróságok dominenciája alapelvén nyugszik. Ezek az alapelvek már 1945-1949 között sérelmet szenvedtek, amikor a politikai természetű ügyeket kivették a rendes bíróságok hatásköréből, és - mint láttuk - a rendkívüli különbíróságokként működő népbíróságok illetékességébe utalták. 1949-ben megszüntették a közigazgatási bíráskodást, aminek következtében államigazgatási határozatot a továbbiakban - egészen az Alkotmánybíróság 1991-ben hozott határozatáig - bírói úton megtámadni nem lehetett, jogorvoslatot csak a határozatot hozó államigazgatási szerv felett felügyeletet gyakorló hatóságtól lehetett kérni. 1950-ben a népgazdaság szocialista szervezetei között keletkezett vagyoni viták eldöntésére központi, minisztériumi és területi döntőbizottságokat szerveztek. Ezek 1972-ben