9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 5. Államigazgatás a második világháború után

szűntek meg, és kerültek a gazdasági szervezetek között folyó viták ismét a rendes bíróságok illetékességébe. A munkaügyi viták eldöntésére 1949-ben laikus személyekből álló munkahelyi munkaügyi döntőbizottságokat, illetve fellebbviteli szervként területi (megyei, fővárosi) Munkaügyi Döntőbizottságokat hoztak létre, és az ilyen természetű ügyeket szintén kivették a rendes bíróságok illetékességéből. A megyei munkaügyi döntőbizottságokat 1972-ben, a munkahelyi munkaügyi döntőbizottságokat azonban csak 1992-ben szüntették meg, és tették az ilyen ügyekben való döntést ismét a rendes bíróságok feladatává. Végül a bíróságok feladatkörét csökkentette a cégek kötelező bírósági bejegyzésére vonatkozó előírás eltörlése is. 1950-től a vállalatok, mint adóalanyok nyilvántartását a Pénzügyminisztériumban vezették. A cégbíróságok működését és ezzel a gazdasági élet szereplőire vonatkozó közhiteles nyilvántartás vezetését 1988-tól fokozatosan állították helyre. Fenti változások ellenére természetesen továbbra is a rendes bíróságok feladata volt az alapvető igazságszolgáltatási ügytípusok - büntető ügyek, polgári peres ügyek, családjogi ügyek - tárgyalása, és az ezekben való igazságszolgáltatás. Különbíróságok tárgyalták a teljes időszakban a katonai ügyeket, illetve 1972-től a munkaügyi vitákat. Az 1949-ben hatályba lépett Alkotmány magát a bírói szervezetet is átformálta: a korábbi egyszemélyi bíráskodással szemben a bíróságok működési alapelve a tanácsban történő bíráskodás lett. Első fokon egy hivatásos bíró mellett két népi ülnök, másodfokon három hivatásos bíró közösen hozta az ítéletet. Ugyancsak az Alkotmány rendelkezései szerint a Kúria helyett létrehozták a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságát, az ítélőtáblákat fokozatosan elsorvasztották, a törvényszékekből megyei bíróságokat szerveztek, és csak a járásbíróságok elnevezése maradt meg. A bírósági szervezet tagolódása egyébként - mint a fentiekből is következik - a területi elvet követte. Az 1972. évi IV. tv. újraszabályozta a bíróságok működését. Jelentős változást hozott a bíróságok illetékességének kiterjesztése terén azzal, hogy a vállalatok és szövetkezetek közötti gazdasági természetű jogvitákat teljes egészében, a munkaügyi viták eldöntését pedig másodfokon a bíróságokra bízta. Valamelyes változást hozott a törvény a bírói függetlenség elvének érvényesítése, a védelem és a jogorvoslati jogosultság, valamint a nyilvánosság kiterjesztése terén is. Végül említést érdemel, hogy a törvény a járásbíróság elnevezést helyi bíróságra változtatta.