9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 5. Államigazgatás a második világháború után

nyitása, az egyes tárcák ezzel kapcsolatos munkájának összehangolása érdekében 1945 májusában megalakult az Újjáépítési Minisztérium. A kisgazdák vezetésével működő új tárca hamarosan a koalíció jobb- és baloldala politikai küzdelmének az egyik fő célpontjává vált és a baloldal - megakadályozva az újjáépítési tárca „gazdasági minisztérium"-má alakulását 1945 novemberében hasonló feladatkörrel létrehozta a Gazdasági Főtanácsot. (Az Újjáépítési Minisztériumot 1946 szeptemberében Építés- és Közmunkaügyi Minisztériummá szervezték át, és ez már nem a „csúcs", hanem az ágazati jellegű feladatokat, az építésügyet, építőipart, városfejlesztés irányítását látta el.) Átmenetileg (1945. november-1948. január) Tájékoztatásügyi Minisztérium is működött, és a sajtórendészet, a külföld informálása tartozott körébe. A hároméves terv (1947-1949) kidolgozása, a részletterveknek a szakminiszterekkel való közlése, a végrehajtás folyamatos ellenőrzése, eredményességének biztosítása érdekében létesítették a miniszterelnök közvetlen felügyelete alatt álló és a Gazdasági Főtanáccsal párhuzamosan működő Országos Tervhivatalt, mint operatív szervet, valamint a testületi jellegű, koalíciós, 12 tagú Tervgazdasági Tanácsot, mint elvi irányító szervet. Ezeket az új típusú intézményeket az állami gazdálkodás átfogó irányításával bízták meg. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány egyik első intézkedésével (15/1945. ME sz. rendelet) elrendelte a közalkalmazottak 1939 és 1944 között tanúsított politikai magatartásának, hivatali működésének felülvizsgálatát. E célból minden járásbírósági székhelyen legalább egy igazolóbizottságot hoztak létre. A nagyobb közintézményeknél önálló igazolóbizottságok alakultak. A bizottságok a nyilatkozatok és tanúvallomások alapján vagy igazoltnak nyilvánították a tisztviselőket, vagy fegyelmi büntetést szabtak ki. A legsúlyosabb esetekben az ügyet a népbíróságok elé utalták. A háborús viszonyok következtében megrendült közbiztonság helyreállítása érdekében a helyi nemzeti bizottságok és önkormányzati szervek új rendőri szerveket hoztak létre. Volt, ahol polgárőrségnek, volt ahol nemzetőrségnek hívták ezeket; nemcsak nevük, de létszámuk, felszereltségük is igen különböző volt. Az új belügyminiszter megteremtette előbb az összes újonnan létrejött közbiztonsági szerv fölött a legfelsőbb hatósági felügyeletet, majd 1945 májusában feloszlatta a m.kir. csendőrséget, és létrehozta a Magyar Államrendőrséget, az összes rendőrhatósági jogokat az egész ország területén gyakorló új személyi állományú fegyveres testületet. Az igazságszolgáltatás országos szervezeti keretei, amelyet még a dualizmus korában alakítottak ki, kisebb változásoktól eltekintve, 1945 és 1949/1950 között is fennmaradtak. A