9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 5. Államigazgatás a második világháború után

Debrecenben 1944. december 21-én összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, mely egykamarás parlament volt, és a nemzeti szuverenitás kizárólagos birtokosának nyilvánította magát. Egyéb intézkedései mellett döntött az államfői jogkör ideiglenes gyakorlásáról és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakításáról. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés a pártok képviselőiből Politikai Bizottságot választott, mely kijelölte a végrehajtó hatalom, az Ideiglenes Nemzeti Kormány elnökét és beiktatta a minisztereket. Az 1945. november 4-én tartott képviselőválasztás után új Nemzetgyűlés ült össze, és 1947. július végéig működött. A képviselők abszolút többsége (57 %) a Független Kisgazdapárt tagja volt. A Nemzetgyűlés a következő tárgyban alkotta meg főbb törvényeit: a köztársasági államforma megteremtéséről, a szénbányák államosításáról, szövetkezetekről, három éves tervről, választójogról stb. Utóbbi értelmében a lebonyolítandó választás után a Nemzetgyűlés jogköre az országgyűlésre szállt át. Ebben az országgyűlésben az 1947. augusztus 31-én lebonyolított választások eredményeként eredetileg ismét a polgári és paraszti pártok szervezték meg az abszolút többséget, a Választási Bíróság azonban hamis ajánlásokra hivatkozva megsemmisítette a képviselői helyek több, mint 12 %-át birtokló Magyar Függetlenségi Párt 49 mandátumát, és így az 1947. szeptember 16-án összeülő parlamentben a baloldali került abszolút többségbe. A köztársasági elnök jogállását az 1946. évi I. tc. szabályozta: nem képviselt tényleges ellensúlyt sem a kormánnyal, sem a Parlamenttel szemben. Az alkotott törvényeket az ő aláírásával lehetett kihirdetni, amennyiben azonban észrevételt tett, joga volt egy alkalommal visszaküldeni a parlamentnek megfontolás céljából. Képviselte Magyarországot külföld előtt. A Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának meghallgatása után kinevezte a kormány elnökét, a miniszterelnök előterjesztése alapján a Kormány tagjait. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány, 1944 decemberében történt megalakulása után fokozatosan terjesztette ki hatalmát az ország egész területére. (1945 novemberétől hivatalos elnevezése Magyar Kormányra változott.) A minisztériumok elnevezése és ügyköre a tárgyalt időszakban jórészt megegyezett a háború előttivel: Belügy-, Külügy-, Honvédelmi, Pénzügy-, Igazságügy-, Közellátásügyi, Földművelésügyi, Iparügyi, Kereskedelem- és Közlekedésügyi, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. 1944 decemberében azonban a világháború súlyos következményeinek mielőbbi megszüntetése érdekében az Ideiglenes Nemzeti Kormány keretében Népjóléti Minisztériumot állítottak fel, amely a Belügyminsztériumtól átvette az egészségügyi és társadalombiztosítási ügyek intézését. A háborús károk helyreállításának irá-