9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.
I. Irattani ismeretek - 9. A minősített iratok védelme, a titkos ügykezelés
több különböző megoldási lehetőség közül alakulnak ki, és ezek idő előtti nyilvánosságra hozatala a jogbiztonságot veszélyeztetheti. A megismerhetőség nem kizárt, csupán korlátozott, mivel az iratok csak a keletkezésüket követő 30 éven belül nem nyilvánosak, és az érintett szerv vezetője ezen időszakon belül is engedélyezheti az iratokba való betekintést. A döntéselőkészítő iratok esetében a hozzáférés kizárásához nem szükséges, hogy megelőzően minősítő eljárás lefolytatásra kerüljön. Az 1995. évi LXV. törvény két fő szempontot kíván megvalósítani: a titkosítási tevékenység alkotmányosságát és a jogbiztonságot. A törvény célja meghatározni az államtitokká minősített adatfajtákat, az államtitok és szolgálati titok fogalmát, a minősítésre jogosultak körét, a minősítési eljárás rendjét, a minősített adatok megismerésének, felhasználásának és védelmének szabályait. A titokvédelmi törvény a minősítési eljárásnak csupán a leglényegesebb elemeit tartalmazza, a részletes szabályokat a 79/1995.(VI. 30.) sz. Kormányrendeletben határozták meg. A minősítés az a döntés, amelynek meghozatala során a titokvédelmi törvény szerint felhatalmazott személy megállapítja, hogy egy adat tartalmánál fogva a nyilvánosságot korlátozó államtitokkörbe vagy szolgálati titokkörbe tartozik-e. A minősített adat a köziratban szereplő, államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adat, szóban közölt államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ, ilyen információt hordozó objektum, technikai eszköz, nem tárgyiasult formában megjelenő titkot képező információ, eljárási mód vagy más ismeretanyag. A titokvédelem a minősített adatokhoz történő jogtalan hozzáférés megakadályozása. Az a törvényes lehetőség, amikor a köz érdekében ellenőrizhető szabályok szerint meghatározott körbe eső közérdekű adatokat időlegesen elzárják a nyilvánosság elől, azok mindenki által való megismerését korlátozzák. Adminisztratív oldalról az állam-, vagy szolgálati titoknak minősített közérdekű adatok kezelésének technikai szabályait jelenti. A titokvédelmi törvény az állam működése körében keletkezett adatok közül két fajtát különböztet meg: államtitkot és szolgálati titkot. Államtitok az az adat, amelyről a minősítési eljárás során a minősítő kétséget kizáróan megállapítja, hogy az érvényességi idő lejárta előtt nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság érdekeit. A törvény melléklete felsorolta azt a 149 adatfajtát, államtitokkört, amely alapján az adatot mi-