9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.
I. Irattani ismeretek - 9. A minősített iratok védelme, a titkos ügykezelés
nősíteni lehet. Ennek bővítése, illetve szűkítése csak törvény által lehetséges. Az 1995-ös felsoroláshoz képest az államtitokkor napjainkig 2 adatfajtával bővült a 2000. évi CXXVI. törvény és a 2001. évi XLVII. törvény következtében. A törvény meghatározza az államtitokká nyilváníthatóság leghosszabb érvényességi idejét, ez 90 év. Ezzel megszűnt a régi gyakorlat: a „visszavonásig", „nyilvánosságra hozatalig" stb. jelölés, amely időtlenné tette a tilalmat. Az államtitok jelölése „Szigorúan titkos!". Szolgálati titok az az adat, amelynek az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése és felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele sérti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza a feladat ellátásának zavartalanságát. A szolgálati titok az államtitokhoz viszonyítva alacsonyabb szintű titokkategória, jelölése „Titkos'". A törvény a minősítés legindokoltabb körre történő korlátozás céljából az államtitokhoz hasonlóan kizárólag törvényben meghatározott minősítők által összeállított nyilvános szolgálati titokköri jegyzék alapján engedi meg a titkosítást. A tárcák ezeket a Magyar Közlönyben 1995-ben megjelentették, majd azóta is gondoskodnak a naprakész állapotban tartásról. A szolgálati titok érvényességi ideje az adat minősítésétől számított legfeljebb 20 év lehet. A titokvédelmi törvény fontos újdonsága, hogy meghatározza a minősítésre jogosultakat. Ezek csak közhatalmi jogosítvánnyal felruházott közjogi és közigazgatási szervezetek vezetői lehetnek: - a Magyar Köztársaság elnöke, - az Országgyűlés elnöke, - az országgyűlési bizottság elnöke, - az Alkotmánybíróság elnöke, - a Legfelsőbb Bíróság elnöke, - a bíróság elnöke, - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának vezetője - a legfőbb ügyész, - az ügyészség vezetője, - az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, valamint a külön biztosok, - az Állami Számvevőszék elnöke, - a Magyar Nemzeti Bank elnöke,