7. Levéltárkezelői ismeretek. Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére. Összeáll. Dóka Klára. Bp. 2001. MOL 223 p.
2. Államszervezet a polgári forradalomtól a második világháborúig
d) járási szintű - gazdasági felügyelőség, adóhivatal stb. e) helyi - adóhivatal (városokban) A polgári korszak jellegzetes szervezetei voltak az egyesületek és testületek. Az egyesületek működését 1852-ben szabályozták, majd a kiegyezés után a Belügyminisztérium felügyelete alá kerültek. Ismeretesek különféle típusaik (politikai, kulturális, szakmai, jótékonysági, segélyező, vallási stb.). Az egyesületek önkéntesek voltak. Velük szemben a testületek kényszertársulások, vagyis a belépés, a tagság fenntartása az összes érdekelt számára kötelező. Két nagy csoportjukat különböztetjük meg, az ipari és mezőgazdasági testületeket. Az ipari testületek középkorban alakult formációi a céhek 1872-ig működtek. Ekkor alakultak át ipartársulatokká, melyek helyét 1884-től az ipartestületek foglalták el. Míg az ipartársulatok a kézművesek szakképzett és szakképzetlen rétegét is magukba foglalták, addig az ipartestületek nagy súlyt helyeztek a szakmai képesítés megszerzésére. A mezőgazdasági testületek közül a legkorábbiak a vízrendező társulatok voltak, az első, a Sárvíz szabályozására 1810-ben alakult. Számuk a Tiszaszabályozás megindulásakor meg növekedett, és folytatták tevékenységüket a polgári forradalom után is. Működésüket a törvényhozás többször szabályozta (1871, 1879, 1885, 1886 stb.). A közbirtokossági társulatok a jobbágyfelszabadítás után jöttek létre, a parasztság korábban közösen használt területein (zömmel erdők és legelők). Az egyre csökkenő legelők védelmére 1913-tól legeltetési, az erdők érdekében pedig az 1930-as években erdőbirtokossági társulatok jöttek létre. Jellegzetes szervezetek voltak a hegyközségek, melyek 1894-ben eredetileg a filoxéra után szőlőtelepítésre alakultak. A törvényhatóságok A minisztériumoknak alárendelt állami (királyi) közigazgatási szervek mellett a helyi igazgatás feladatait továbbra is a feudális korból örökölt önkormányzatok, elsősorban a vármegyék látták el. 1870-től több törvény szabályozta szervezetüket és hatáskörüket. Ezek szerint a vármegye saját belügyeiben önállóan intézkedett, köz-