6. Iratkezelő és irattáros ismeretek. Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamok résztvevői és oktatói számára. Szerk. Dóka Klára. 2. bőv. kiad. Bp. 2000. MOL 279 p.

II. Iratkezelési ismeretek - 1. Az iratkezelés folyamata

Igazgatói titkárság: 2-10/1995. Műszaki fejlesztési osztály: 21-34/1996. Tudományos együttműködési osztály: 22-171995. Termelési osztály: 23-71/1990. Számkeret szerinti megkülönböztetés X minisztérium számkeretei: 1-1000 Igazgatási főosztály 1001-2000 Főkönyvelőség 2001-3000 Törvényelőkészítő osztály 3001-4000 Humánpolitikai főosztály 4001-5000 Gazdasági hivatal Ez esetben egyszerű sorszámos iktatásról van szó, ahol az iktatószámokból kiderül, hogy mely szervezeti egység iktatta az iratot. Iktatási módok Napjainkban általában a következő iktatási módok használatosak: 1. Sorszámos iktatás 2. Alszámos (sor- és alszámos) iktatás 3. Alapszámos iktatás 4. Együttes nyilvántartási és mutatózási rendszer 5. Nyilvántartásos dosszié rendszer 6. Főlajstromszámos iktatás 1. Sorszámos iktatás. A legegyszerűbb iktatási módszer. Ebben az esetben minden irat külön számot kap. Az iktatást minden év elején egyes sorszámmal kell elkezdeni és a számsorban folyamatosan haladni. Decentralizált, számkeretes iktatási rend esetén természetesen az adott számkeret első száma az iktatószám. A beérkezet iratra adandó válaszirat mindig ugyanazt a számot kapja. 2. Alszámos (sor- és alszámos) iktatás. Ebben az esetben a kezdő irat külön iktatószámot (sorszámot), majd minden további, ugyanazon ügyben keletkező irat alszámot kap. A sorszámos iktatási mód mellett ez a legelterjedtebb iktatási forma. Napjainkban általában a nyolc alszámos iktatást alkalmazzák, kisebb ügyiratforgalom esetén használatos a négy alszámos forma is. Az alszámok elfogyása esetén új iktató-