4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

III. Levéltári ismeretek - 1. A levéltárak kialakulása és története 1945-ig

Csapó család teljes, még fellelhető iratanyaga. Az egyházi levéltárak is őriznek ilyen irategyütteseket. Közismert, hogy a Dunamelléki Református Egyházkerületi Levéltárnak jelentős része a Ráday-család levéltára, Pannonhalmán pedig letétként Erdődy, Lónyay, Gquary iratokat őriznek. A Felvidéken birtokos családok levéltárai Szlovákiában vannak (Andrássy, Illésházy, Pálfy, Csáky stb.). Az államosítás előtt nem voltak ismeretlenek a vállalati levéltárak sem. Létrehozásukat senki nem írta elő, működésüket egyetlen szerv sem ellenőrizte. Az évtizedekig működő vállalatoknak a jogbiztosító iratok őrzése érdekük volt, így külön okmánytárakat hoztak létre. Az üzleti levelezést, számlákat addig őrizték, míg az ügyviteli vagy pénzügyi előírások érdekében szükség volt rájuk. Az 1875. évi kereskedelmi törvény előírta, hogy a kereskedők, a részvénytársaságok és szövetkezetek kötelesek kereskedelmi könyveiket, leveleiket, leltáraikat, mérlegeiket az azokban történt utolsó bejegyzés keltétől számítva legalább tíz évig őrizni. A XIX. század közepe óta folyamatosan megőrizte iratait a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (1842-), Magyar Általános Kőszénbánya Rt. (1830-), Első Dunagőzhajózási Társaság (1846-), Goldberger Sámuel és Fiai Rt. (1817-), Királyi Magyar Egyetemi Nyomda (1781-). A vállalati levéltárak felépítését az egyik bőripari részvénytársaság (Wolfher Gyula és Társa Rt.) valamint egy pénzintézet (Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt.) példáján szemléltetjük. , a) Részvénytársaság levéltára 1845-1949 Közgyűlés iratai Igazgatóság iratai Ügyvezető' igazgatóság iratai Üzemigazgatóság iratai Üzemgazdasági osztály iratai Anyagbeszerzési osztály iratai Termeléssel kapcsolatos osztályok iratai Kereskedelemmel kapcsolatos osztályok iratai Személyzeti és szociális osztály iratai Jogi osztály iratai