4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

III. Levéltári ismeretek - 1. A levéltárak kialakulása és története 1945-ig

Könyvelési és pénzügyi osztály iratai Nyugdíjpénztár, sportegyesület iratai Leányvállalatok és érdekeltségek iratai Vállalatvezető' iratai Alapító családi iratai b) Pénzintézet levéltára 1842-1949 Közgyűlés, igazgatóság, ügyvezető' igazgatóság iratai Felügyelőbizottság iratai Titkárságok iratai Okmánytár Levelezés Egyes osztályok iratai (pl. jelzálog) Főkönyvelőség iratai stb. Az államosítás után a vállalati iratokat szintén az állami levéltárak vették át, de a legnagyobbak esetében elhelyezésük, hovatartozásuk az utóbbi időkig gondot okozott. A magyarországi levéltári szervezetben az egyházi levéltárak őrizték meg leginkább stabilitásukat. A középkor óta gyarapodó iratanyagot a török korban viszonylag kevesebb kár érte, kevesebb volt a szervezeti változás, a kényszerű költöztetés. Bár a világi vezetés e levéltárakat sem ellenőrizte, egyházi részről megvolt a szükséges kontroll az iratanyag épségének megőrzése céljából. Erről a katolikus egyházban az 1918-ban megjelent Codex Juris Canonici egyes kánonjai is rendelkeztek. Katolikus levéltárak alakultak a püspökségeknél (érsekségeknél), káptalanoknál, szerzeteseknél és a plébániákon. A püspöki levéltárak két nagy egységből épülnek fel: egyházkormányzati és világi levéltárból, melynek része a gazdasági levéltár is. Az egyházkormányzati levéltár ősi dokumentumai a protocollumok voltak, melybe a fontosabb iratokat bemásolták, majd az adminisztráció fejlődésével külön sorozatok alakultak ki: plébániák szervezésére vonatkozó iratok, egyházlátogatási jegyzőkönyvek, papok személyi iratai, pápai bullák, szentszéki iratok, számadások, anyakönyvi másodpéldányok stb. A világi levéltárban őrizték a püspöki birtokkal kapcsolatos, jogbiztosító iratokat, a püspökség világi kapcsolataira (pl. országgyűlés, megyei