4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

II. Kormányzattörténet - 4. Magyarország államszervezete az 1848-as forradalomtól a második világháborúig

székhellyel, meghatározva azt, hogy az egyes ítélőtáblákhoz mely törvényszékek tartoztak. Az elsőfolyamodású bíróságok szervezetét az 1869-ben felfektetett elvek alapján az 1871. évi XXXI. és XXXII. tc.-ek létesítették, amelyek megszüntettek minden addig működött elsőfolyamodású bíróságot, a megyei és városi törvényszéket, a bányabíróságokat, az úrbéri törvényszéket, a főszolgabírói bíróságot a vegyes bíróságokat stb. Az új szervezet szerint az általános hatáskörű elsőfolyamodású bíróság a királyi törvényszék lett, amelyet minden megyeszékhelyen és számos városban (szám szerint 102t) hoztak létre. Budapesten külön váltó és kereskedelmi törvényszéket szerveztek, amit azonban 1915-ben a Budapesti Törvényszékbe beolvasztottak. Viszont 1895-ben önálló bírósággá szervezték a Budapesti Büntetőtörvényszéket, amely kizárólag bűnügyekkel foglalkozott. A törvényszék élén az elnök állt, büntető és polgári ügyekben egyaránt háromtagú tanácsban ítélkeztek. A törvényszék mint cégbíróság látta el a kereskedelmi cégbejegyzéseket és a csődeljárásokat. Az 1897. évi XXXIII. tc. rendelkezett a törvényszékek mellett szervezett esküdtszékekről, amelyeknek a bűntető perrendtartás szerint hatáskörébe tartozott a halállal vagy legalább 5 évi fegyházzal büntetendő politikai és köztörvényes bűntettek elbírálása. Az esküdtszék vegyesbíróság volt, amely 3 tagú bírói tanácsból és 12 esküdtből állt. A tények megállapítása, a bűnösség és minősítés kérdésében az esküdtek, a büntetés kiszabása kérdésében pedig a bírói tanács döntött. Az esküdtképességet a törvény bizonyos cenzusokhoz kötötte. Az esküdtszékek működését az I. világháború kitörését követően felfüggesztették, és többé nem állították vissza. A korábban szolgabírói hatáskörbe tartozott kisebb vagyoni polgári perekben és kisebb bűnügyekben a járásbíróságok jártak el, az eljárások során egyesbíróságként ítélkeztek. A járásbíróságok fokozatosan vették át a telekkönyvek vezetését, így telekkönyvi ügyekben a járásbíróság mint telekkönyvi hatóságiéit el. Külön bíróságok A Közigazgatási Bíróság 1896-ban történt felállításával a jog korlátai közé kívánták szorítani a közigazgatást, lehetőséget adva az állampolgároknak, hogy a közigazgatási hatóság visszaélései ellen bizonyos ügyekben bírói úton kereshessenek jogorvoslatot. A magyar törvényhozás nem terjesztette ki minden közigazgatási ügyre ezt a jogorvoslati