4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

II. Kormányzattörténet - 4. Magyarország államszervezete az 1848-as forradalomtól a második világháborúig

fórumot, hanem törvényben taxatíve sorolták fel azokat az ügyeket, amelyek a bíróság hatáskörébe tartozott (foként pénzügyi és általános közigazgatási jogviták). A bíróság öttagú tanácsban járt el. A Hatásköri Bíróság a rendes bú-óságok és a közigazgatási bíróság, továbbá ezek valamelyike és a közigazgatási hatóság közötti vitás hatásköri kérdésekben döntött (1907. évi LX. te). Héttagú tanácsban járt el. Szabadalmi Bíróság: 1895-ben bírósági formában szervezték meg a szabadalmi hivatalt, amelynek a találmányi szabadalmak elismerése és jegyzékbe foglalása volt a feladata. A Tőzsdebíróság az 1864-ben alakult Budapesti Áru- és Értéktőzsde részét képezte, amelynek határkörét és eljárási szabályait az 1881. évi LIX. tc. szabályozta. A Főudvamagyi Bíróság a királyi család és királyi udvar polgári peres és peren kívüli ügyeiben járt el. (1909. évi XVI. tc) A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság államszervezete Szólni kell röviden az 1918-1919-ben működő államszervezetről is. A vesztes első világháború, mint ismeretes az Osztrák-Magyar Monarchia széteséséhez vezetett. 1918. október 23-án lemondott a magyar kormány, és az ország vezető pártjai (Szociáldemokrata, Polgári Radikális és a Károlyi párt) megalakították a Nemzeti Tanácsot. A Nemzeti Tanács IV. Károly lemondó nyilatkozata után deklarálta Magyarország államformáját a népköztársaságot. A testület a politikai hatalom operatív gyakorlását a népkormányra ruházta, magának csupán a felügyeleti funkciót tartotta meg. A Tanács november közepéig ennek ellenére naponta ülésezett, majd november 16-án a Nagy Nemzeti Tanács vette át a szerepét. A korszak első dokumentuma a Nagy Nemzeti Tanács által kiadott Néphatározat volt, az új alkotmány megfogalmazását a sürgősen összehívandó nemzetgyűlésre bízta. Az alkotmányozó gyűlés döntéséig az állami főhatalmat a Károlyi Mihály vezetése alatt álló kormányra ruházta, a királyság intézményét felszámolta, deklarálta az ország függetlenségét, államformáját népköztársaságban határozta meg. A Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottsága 1919. január 11-én határozatot hozott arról, hogy Károlyi Mihályt ideiglenesen államfői hatáskörrel ruházza fel azzal, hogy a külpolitika irányítását és vezetését továbbra is lássa el. Károlyi Mihály ideiglenes