4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

II. Kormányzattörténet - 2. Az 1526-1848 közötti feudális állam

A XVIIL századra a járási szervezet is tovább fejlődött. A járásokat ugyanis - a könnyebb igazgatás kedvéért - kerületekre (szakaszokra) osztották, minden járáson belül 2-3 kerület volt. A járás élén a főszolgabíró, a kerületek élén pedig l-l alszolgabíró működött. A főszolgabíró felügyelt az egész járásra, s a vármegyétől a hivatalos irományok, melyek az egész járást illették, hozzákerültek. A főszolgabíró hatáskörébe tartoztak: a katonák kiállítása, a lakosság összeírása, a helységek kötelezettségeinek (pl. előfogat-kiállítás, portio-kiszolgáltatás, közmunkában részvétel stb.) ellenőrzése, a nemesség összeírása a katonai felkelés céljából, az utak karbantartása (közmunka útján). Meg kell említeni a fizetett tisztviselőket is, akik főként a XVIIL század végétől kaptak szerepet. Ide tartozott a megyei (helyhatósági) orvos, aki felügyelt az egészségügyi személyzetre (sebészekre, orvosokra, bábákra), az állatorvos, aki az állatgyógyászat területén hasonló feladatokat látott el. Mária Terézia elrendelte a megyékben mérnökök alkalmazását is. A megyék szervezetét II. József jelentősen megváltoztatta. A kalapos király 1784ben megszüntette a nemesi vármegyék autonómiáját, Magyarországot 10, Erdélyt 3 kerületre osztotta fel, - ebbe sorolta be a megyéket. A kerületek élére királyi biztos főispánokat nevezett ki. II. József halálával a kerületi rendszer, melyben a megyék autonómiája, tisztviselőválasztási joga fel volt függesztve, megszűnt, és visszaálltak a megyei nemesi önkormányzatok. A Habsburgok nagy gondot fordítottak örökös tartományaik védelmére. E célból hozták létre a haditanács felügyelete, illetve igazgatása alá tartozó, horvátországi és szlavóniai határőrvidékei. (Zágráb soha nem is került török kézre.) Különleges jogállást kapott a töröktől 1718-ban visszafoglalt Temes, Torontál és Krassó-Szörény vármegye is. Területükön szervezték meg a Habsburgok a 11 kerületből álló temesi bánságot, amely az osztrák kormányhatóságok alá tartozott. 1779-ben három kerület kivételével a bánság területén visszaállították a megyei igazgatást. A három kerület ún. határőrvidék lett, amelynek különállását a kiegyezés után szüntették meg. Mária Terézia Erdélyben a székelyek és románok lakta terület peremét is határőrvidékké alakította át. A székelyek fellázadtak ősi szabadságjogaik csorbítása miatt. Egy részük a kegyetlen katonai megtorlás (mádéfalvi veszedelem) elől Bukovinába menekült és ott telepedett le. Közülük sokan