3. Iratkezelő és irattáros ismeretek. Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamok résztvevői és oktatói számára. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL 256 p., ill., tábl.

I. Igazgatási ismeretek - 4. Ügyvitelszervezési ismeretek

III. A következő fejezet rögzíti a minisztérium szervezetét, az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, a vezetés és az irányítás szintjeit és rendszerét. 1. Az egyes minisztériumok szervezeti és működési szabályzata egyértelműen tisztázza miniszter és a minisztérium viszonyát. Ez azért fontos, mert hatáskört megállapító kormányrendelet csak a miniszter feladat- és hatáskörét határozza meg. Az viszont nyilvánvaló, hogy a miniszter a reá ruházott feladatokat csak a minisztériumi szervezettel együtt tudja végrehajtani. Természetesen a felelősséget a feladatok színvonalas és szakszerű ellátásáért egyszemélyben neki kell vállalnia. Ezért a szabályzat részletesen felsorolja azokat a feladatokat, amelyekben a miniszternek van döntési jogköre (pl. magasabb vezető állású dolgozók kinevezése). 2. A miniszter kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatokon túl a szervezeti és működési szabályzat osztja szét az egyes szervezeti egységek között a többi ellátandó feladatot. 3. A fentieken túl a szabályzat tisztázza a vezetés és irányítás szintjeit, így meghatározza: a) A miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szerveket. Ide sorolható a miniszteri kabinetiroda, amely a minisztert politikai feladatainak ellátásában segíti. A kabinetiroda keretén belül működő tanácsadó testületek vagy miniszteri tanácsadók, amelyek előkészítő, javaslattevő, véleményező feladatokat látnak el. Ide tartozik a miniszteri titkárság is, mint a miniszter adminisztrációját végző szervezeti egység. Bizonyos feladatok ellátására a miniszter miniszteri biztost nevezhet ki, aki szintén a miniszter közvetlen irányításával fejti ki tevékenységét. A szabályzat határozza meg azt, hogy milyen feladatra lehet miniszteri biztost kiküldeni és rendelkezik kinevezésének és működésének feltételeiről. b) 1990-ben vezette be az Országgyűlés a minisztériumi struktúrába a politikai államtitkári funkciót, azzal a céllal, hogy kifejezésre jusson a kormányzati munka kettős, közigazgatási-szakmai és politikai jellege. A politikai államtitkár pozícióján keresztül jut az kifejezésre, hogy a minisztérium nemcsak központi államigazgatási szerv, hanem egyben politikai jellegű szervezet is. Ezért a politikai államtitkár feladata elsősorban az, hogy elősegítse a miniszter országgyűlési képviseletét, illetve helyettesítse távolléte esetén. így a politikai államtitkár közvetlen alárendeltségében működnek általában a