3. Iratkezelő és irattáros ismeretek. Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamok résztvevői és oktatói számára. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL 256 p., ill., tábl.

I. Igazgatási ismeretek - 2. Államigazgatási ismeretek

az év végén köteles olyan mérleget, illetve vagyonkimutatást készíteni, amelyből vagyoni helyzete és annak változása, a nyereség és a veszteség egyértelműen megállapítható. Betéti társaság. Olyan gazdasági társaság, ahol a társasági kötelezettségekért legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan, és több beltag esetén azokkal egyetemleges; legalább egy másik tag (kültag) felelőssége pedig vagyoni betétje mértékéig korlátozott. A betéti társaságot jogi szempontból egyedül a tagok eltérő felelőssége, azaz a beltagok és a kültagok megkülönböztetése választja el a közkereseti társaságtól, éppen ezért eltérő rendelkezés hiányában rájuk ugyanazok a szabályok vonatkoznak. (A betéti társaságot az 1875-ös Kereskedelmi Törvény is ismerte, s a mostani szabályozás magában foglalja az 1930. évi V. törvényben kodifikált csendestársaság legfontosabb ismérveit is.) Betéti társaság alapítása esetén mód nyílik üzleti vállalkozásokba való tőkebefektetésre korlátozott felelősség mellett, anélkül, hogy a vállalkozásban személyesen közre kellene működni. A társaság tevékenységében való személyes közreműködésre tehát csak a beltag köteles, viszont az üzletmenet meghatározása, a társasági ügyek vitele és a képviselet joga is csak a korlátlanul felelős beltagokat illet meg. Korlátolt felelősségű társaság. A személyegyesülések és a tőketársulások határesete a Kft, amelynél még nincs értékpapír, de már jelentős üzleti vállalkozásokra irányul: Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag felelőssége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra korlátozódik. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. A korlátolt felelősségű társaság általában a néhány tagból álló (többnyire személyes, esetleg családi kapcsolatokon alapuló), kisméretű, ugyanakkor tőkeerős gazdasági vállalkozások legjellemzőbb tipusa. Alapításának, üzletvitelének és szervezetének szabályozása magán viseli a tőkeegyesítő jelleget, de - a részvénytársasággal ellentétben - még erősen kötődik a tagok személyéhez, a döntések számukra átláthatók és közvetlenül ellenőrizhetők. Kft-t egy tag is alapíthat, általában azonban két vagy több tagból áll. (Mint ismeretes, bizonyos esetekben az állam, vagy valamely állami, illetve önkormányzati szerv is alapít egyes feladatok ellátására egyszemélyes Kft-t vagy részvénytársaságot. Az önálló vállalkozásba kezdő természetes személyek pedig eldönthetik, hogy az egyéni vállalkozásokról szóló 1990. évi V. törvény szerint vállalkozói igazolványt váltanak-e, s