3. Iratkezelő és irattáros ismeretek. Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamok résztvevői és oktatói számára. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL 256 p., ill., tábl.

I. Igazgatási ismeretek - 2. Államigazgatási ismeretek

korlátlan vagyoni felelősséggel, de egyszerűbb működési előírások alapján, vagy a társasági törvény által lehetővé tett korlátolt felelősséggel, de az itt megkövetelt szigorú hitelező-védelmi rendelkezések alkalmazásával működnek-e.) Alapításkor tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni. A társasági szerződésben - a fent ismertetett általános tartalmi elemeken túl - meg kell határozni a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek nagyságát; a szavazati jog mértékét és a szavazategyenlőség esetén követendő eljárást; az ügyvezetés, a képviselet és cégjegyzés módját; a felügyelő bizottság tagjait stb. A Kft szervei: a taggyűlés, az ügyvezetők, a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása, üzletrész felosztása és bevonása, a tag kizárása, az ügyvezetők megválasztása és visszahívása, a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása, a társaság megszűnésének, átalakulásának, egyesülésének, beolvadásának és szétválásának elhatározása, a társasági szerződés módosítása stb. (Egyszemélyes társaságnál a taggyűlés hatáskörét az alapító gyakorolja.) A tagok a befizetett törzsbetétjük nagysága alapján megállapított számú szavazattal vehetnek részt a taggyűlésen, amely akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele képviselve van. A határozatokat általában a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozzák. A taggyűlés határozatairól az ügyvezetők kötelesek folyamatos nyilvántartást vezetni (határozatok könyve). A határozat csak a határozatok könyvébe történt bevezetése és egy tag hitelesítése után válik érvényessé. A határozatok könyvébe bármely tag betekinthet és a határozatokról hitelesített másolatot kérhet. A tagság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét a tagok közül vagy kívülálló természetes személyekből határozott időre választott egy vagy több ügyvezető látja el. (Egyszemélyes társaság esetében - ha az alapító természetes személy az alapító okirat úgy is rendelkezhet, hogy az alapító jogosult az ügyintézésre és a képviseletre.) Az ügyvezető (vagy az ügyvezetők egyike) gyakorolja a munkáltatói jogokat a társaság alkalmazottaival szemben. Az ügyvezetők kötelesek a társaság tagjairól nyilvántartást (tagjegyzéket) vezetni, melyben fel kell tüntetni a tag nevét, lakóhelyét, törzsbetétét, továbbá ezen adatok esetleges változását. Kötelesek továbbá gondoskodni a társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről; évente elkészítik a társaság mérlegét és a vagyonkimutatást, és ezeket a taggyűlés elé terjesztik. Az ügyvezetők a társasággal együtt egyetemlegesen felelnek a cégbíróságnak bejelentett adatok valótlansága esetén. A