2. Kaszás Marianne: Céhek, ipartársulatok, ipartestületek iratai. Bp. 1996. MOL 91 p.

II. Irattani szócikkek - B/ Az ipartestületek (ipartársulatok) irattípusai

fizetniük, melyről a testületek nyilvántartást vezettek tagok törzskönyve). A tagdíjat nem fizető iparosok tartozását ~ elnevezésű könyvben vezették. Amennyiben az iparos többszöri felszólítás után sem fizette meg tartozását, a testület az ipartestületi díj közadó formájában történő behajtását kérelmezhette az elsőfokú iparhatóságtól (—> ipartestületi díj behajtásának kérelme). A ~ elnevezésű nyilvántartás az alábbi rovatokat tartalmazta: Folyószám, A hátralékos ipartestületi tag neve, Lakása vagy üzlethelyisége, A hátralék címe: beíratási díj, tagdíj (féléves bontásban). Iktatókönyv Az ~ az ipartestületek működése során keletkezett iratok nyilvántartására szolgált. Az ipartestületek ügyintézését, iratforgalmát gyorsította, segítette. Az —ben évente újrakezdett folyamatos sorszámmal vezették a beérkező és kimenő iratokat. Az ~ rovatai a következők voltak: sorszám (iktatószám), név (annak a személynek vagy intézménynek a neve, akinél az irat keletkezett), tárgy, megjegyzés (ide általában a mellékleteket vagy esetleg az elintézés módját írták). Az —et mutatókönyv segítségével használták. A mutatókönyvet betűrendben vezették, a név és a tárgy mellett feltüntették az iktatószámot. Az ~ és a mutatókönyv formanyomtatvány volt. Iparhatósági megkeresés az iparengedélyért folyamodó véleményezése ügyében Az 1884. évi XVH. tc. 10. §-a előírta, hogy az engedélyhez kötött iparok esetében az illetékes iparhatóság a hozzájuk -^iparengedélyért folyamodók megbízhatóságának elbírálása végett az illetékes ipartestület véleményét kikérjék. Amennyiben az ipartestület 8 napon belül véleményt, illetve kifogást nem nyilvánított, az iparhatóság kiadta a kért engedélyt. Az ipartestületi ellenvélemény ellenére is kiadható volt az iparengedély. Ha a testület fellebbezéssel élt az iparhatóság határozata ellen, az nem volt halasztó hatályú az iparűzés megkezdésére. A nyomtatvány rovatai a következők voltak: az iparhatóság neve, iktatószám, az ipartestület neve, címe, a kérelmező neve és címe, a megnyitandó műhely, üzlet címe, a vonatkozó rendelkezés, amely alapján a hatóság a véleményt kéri, keltezés, aláírás. Ipari törzskönyvi lap A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tagjairól vezetett nyilvántartás, amelz erre a célra rendszeresített formanyomtatványon történt. Az ~ kétoldalas nyilvántartó karton volt, melynek első oldalát az illetékes elsőfokú iparhatóság állította ki és a következő adatokat tartalmazta: A törzskönyvi lapot kiállító I. fokú iparhatóság megnevezése, 1. Az iparűző neve, Az iparűző esetleges cége, 2. Az iparüzlet helye, fióktelepnél a főtelep helye, a vállalat székhelye,