2. Kaszás Marianne: Céhek, ipartársulatok, ipartestületek iratai. Bp. 1996. MOL 91 p.

II. Irattani szócikkek - B/ Az ipartestületek (ipartársulatok) irattípusai

3. Az iparág pontos megjelölése, 4. Az iparhatósági -Mparlajstrom betűjelzése és tételszáma, 5. Az -Mparigazolvány, illetve engedély, telepengedély kelte, 6. Abban az esetben, ha az iparűző jelen lapon kitüntetett iparán kívül más ipart is űzne, az ezen ipar űzésére jogosító iparigazolvány vagy engedély betűjelzése, tételszáma, kelte és az illető iparág megnevezése, aláírás, pecsét helye, jegyzetek (kitöltési utasítás); A ~ második oldalát a Kereskedelmi és Iparkamara töltötte ki. Rovatai a következők voltak: 1. Az iparűző elhalta után az özvegy folytatja-e az ipar űzését? és pedig mely időponttól kezdődőleg? az özvegy családi neve, 2. Ha kiskorúak üzletének vitelével üzletvezető bízatott meg, az üzletvezető állításának időpontja? az üzletvezető neve, 3. Egyéb változások fölsorolása (fiók, műhely, telep, üzlet nyitása, megszűnése stb.), 4. Az iparűzőnek a túloldalon megjelölt telepén kívül levő fiókjainak, műhelyeinek, telepeinek és üzleteinek fölsorolása, 5. A cég be van-e jegyezve a céglajstromba? a cég szószerinti szövege, a cégbirtokosok neve. Az ipartestület írásos véleménye az iparhatóság részére az engedélyhez kötött iparág űzését kérvényező iparosról Az 1884. évi XVH. tc. 10. §-a alapján az elsőfokú iparhatóság rendszeresen kikérte az ipartestületek véleményét, azoknak a személyeknek a megbízhatóságáról, akik valamely engedélyhez kötött ipar űzése végett kértek -^iparengedélyt. A kitöltött nyomtatvány a következő adatokat tartalmazta: iktatószám, az iparhatóság megnevezése, címe, az -^iparhatóság megkeresésének kelte, száma, az engedélyért folyamodó neve, üzlete, műhelye, a javaslat, illetve ellenvélemény esetén az indoklás, keltezés, aláírás (elnök vagy alelnök). Ipartestületi díj behajtásának kérelme Az ipartestület folyamodványa az elsőfokú iparhatóság adószámviteli osztályához. Az 1884. évi XVII. tc. 138. §-a az elsőfokú iparhatóság részére lehetővé tette, hogy az elmaradt ipartestületi díjakat a nem fizető iparosoktól közadó módjára hajtsa be. Az ipartestületek ez irányú igényüket kérelem formájában közölték az iparhatóságokkal, mely a következőket tartalmazta: az adós nevét, a tartozás összegét, a behajtást lehetővé tevő rendelkezés megnevezését (törvény, alapszabály), dátumot, aláírást (jegyző, ipartestület elnöke). ítélet ipari kihágás ügyében Az 1922. évi XII. tc. 39. és 127. §-ai alapján az elsőfokú iparhatóság, mint elsőfokú rendőri büntetőbíró volt illetékes ipari kihágások ügyében az eljárást lefolytatni.