15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

3. A térképírás fejlődése, különös tekintettel az egyházi levéltárak gyűjteményeire

tásilag Pest megyéből Tolna megyébe került. Az állami folyószabályozást követően az érsekség ellenezte a töltések építését, és azokra - csupán erdőbirtokai védelmében - nem kívánt áldozni. így a Szekszárd-Bátai Ármentesítő Társulat töltései csak az uradalom határáig .terjedtek. Az 1870-1872-ben lezajlott hosszas vitáknak és az érsekség ellenállásának köszönhetjük ma a gemenci vadrezer93/ vátumot. A vízszabályozási térképek a korszerű kartográfia kéziratban fennmaradt fontos részei, melyeket a kiegyezés után az illetékes minisztériumok /Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi, 1889-től Földművelésügyi/ és más irányító szervek vettek át. Ma is az Országos Levéltárban találhatók, nem kerültek át sem a megyei levéltárakba, sem az egyházi gyűjteményekbe. Rövid áttekintésünkben azt próbáltuk bemutatni, hogyan illenek be az egyházi levéltárak térképei a kartográfia fejlődési folyamatába. A kataszteri térképezés fontos szakaszának, az állandó kataszter munkálatainak befejezésével, a harmadik katonai felmérés lapjainak publikálásával egy hosszú folyamat zárult le, melyet követően a térképek készítése alapvetően megváltozott. A különféle sokszorosítási módok elterjedésével és mind olcsóbbá válásával az egyéni munkát igénylő kéziratos térképek már teljesen elvesztették korábbi jelentőségüket. A kartográfusok nagyobb része kollektívákban dolgozott, a technikai feladatokat pedig a nyomdák vették át. A térképek egyre pontosabbak, mindenki számára hozzáférhetőek lettek. Mivel tartozhattak a könyvtárak és levéltárak gyűjtőkörébe, a korabeli levéltárosok nem is tartották fő feladatuknak azok szisztematikus gyűjtését. Ugyanakkor a 20. századból a szórványosan átvett, nagy példányszámban megjelent kiadványokon kívül egyéb térképanyag viszonylag kevés van a gyűjteményekben. Ezek többsége helyi jelentőségű, egy-egy birtokrészre vonatkozó, kataszteren alapuló mezőgazdasági térkép, melyek ismertetésére az egyes levéltáraknál még visszatérünk.