15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

4. A térképek készítésének tárgyi és személyi feltételei

4. A térképek készítésének tárgyi és személyi feltételei 4.1. A birtokok igazgatása Az egyházi uradalmak igazgatása sok hasonlóságot mutat a világiak szervezeteivel, melyekről a különféle gazdaságtörténeti leírásokból nyerhetünk eligazítást. A magyar agrártörténetírás művelői az 1930-as évektől mintaszerű összefoglalókat készítettek eg.yes uradalmak történetéről, melyek a n

Tanulmányok_a^mag .gázd.jaság.._.torténeiéhez'' című sorozatban láttak napvilágot. Néha egy-egy korszakot vizsgáltak, máskor hosszabb fejlődésről adtak áttekintést. A második világháború után az ilyen témaválasztás szinte kivétel volt, és csak az 1950-es évek végén jelentek meg újra a nagybirtokokról szóló feldolgozások. Ezek általában a 19. századot, a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korát vizsgálják, és a parasztság helyzetének alakulását helyezik a középpontba . Bár az egyházi levéltárakban helyenként rendkívül gazdag 1ratanyag található, idáig igen kevés uradalomtörténet készült el. A legtöbb feldolgozás a piarista birtokokról áll rendelkezésre. 1935-ben Bojt Lajos piarista, 1943-ban Szentiványi Béla uradalmi főkormányzó állította össze a birtok történetét,

17 az újabb kuta2/ : fásokból pedig Tóth Tibor munkáit említhetjük. A 11 Tanúlmányok_a Q?5Qy§í_Q}É?°9

azda

5ÉQ_Í°EÍéO?í§t!??" című sorozatban jelent meg Gerendás Ernő írása az Esztergomi főkáptalan garamszentbenedeki birtokáról , 37 ezenkívül Önálló k ö t e t ekke les a k a közép kor r

v

a vona t kozóan találkozunk. Az egyházi uradalomtörténetek másik csoportja egy-egy szervezet monografikus feldolgozásának részeként vált ismertté. Sörös Pongrác, Erdélyi László, Füssy Tamás, Németh Ambrus 1902-1916 közt elkészítették a pannonhalmi Benedek-rend történetét, melyben a gazdálkodással is terjedelmes leírások foglalkoznak.

47 Bedy Vince a Győri Székeskáptalan történetének tárgyalása során teret szentel a birtokok ismertetésének is, elsősorban a 16-17. század vo-