15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

1. Bevezetés

Az egyházmegye olyan egyházközigazgatási egység, mely általában több megye területét is felöleli, és élén a megyéspüspök áll. Az esztergomi egyházmegye kiemelkedő szerepének megfelelően már igen'korán főegyházmegyévé vált, melynek élére érseket helyeztek. .Az egyházmegye kormányzása szempontjából az érsekeknek és a püspököknek azonos jogállása van. Érsek és püspök között az a különbség, hogy a megyéspüspök joghatósága csak saját egyházmegyéjére terjed ki, az érseknek azonban saját főegyházmegyején kívül joghatósága van a neki bizonyos szempontból /főleg az egyházi kormányzás terén/ alárendelt, /ún. suffraganeus/ egyházmegyék felett is. Esztergom után Kalocsa majd Zágráb lett már a középkorban érseki székhely, majd 1804-ben e rangra emelkedett Eger, sőt érsek irányította a Gyulafehérvár-fogarasi román görögkatolikus főegyház megyét is. A főegyházmegyék és a hozzájuk tartozó egyházmegyék alkotnak ma is egy-egy érseki tartományt. A katolikus érseki és püspöki levéltárakban 1950-ig összesen 4491 folyóméter iratanyagot őriznek. Közülük az esztergomi Prímási Levéltár emelkedik ki 1429 folyóméter iratanyagával. A püspöki levéltárak egyházigazgatási és ún. világi gyűjteményekre oszthatók. Az egyházigazgatási iratok zöme a kancellária működése során keletkezett és azokat rendszerint leveleskönyvekbe, protocollumokba kötve őrizték. A 18. századtól az adminisztráció bonyolultabbá vált és a megnövekedett iratgyűjteményeket tárgyi egységekben helyezték el. így külön őrizték az egyházlátogatási jegyzőkönyveket, a római Szentszékkel folytatott levelezést, a plébániák szervezésére vonatkozó iratokat, iskolai dokumentumokat stb. A tárgyi elkülönítés nyomán alakultak ki a világi levéltárak témánk szempontjából legfontosabb állagai, a gazdasági iratok. Általában a 18. század végén hozták létre a birtok kezelésének központi szerveit, az inspektora tusokat, jószágkormányzóságokat, majd a múlt század végén az erdőhivatalokat, melyek iratai - uradalmak, községek, erdőbirtokok szerinti bontásban - különállagoka t képeznek. A gazdasági levéltárak anyagát igen sok károsodás érte, a teljes egyházi iratanyagot tekintve itt találkozunk a legtöbb hi-