15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

2. Az ábrázolt területek

Mint a 8. sz. táblázatból látszik, a többi egyházak birtokainak földhasználati struktúráját tekintve nagyok voltak az eltérések. A görög katolikus egyháznál, melynek uradalmai elsősorban a történeti Magyarország északkeleti részén voltak, az erdők kaptak vezető szerepet, sokkal nagyobb mértékben, mint a római katolikusok esetében. A reformátusok zömmel alföldi birtokain a szántóföldi gazdálkodás vezetett, csaknem 20 %-kal meghaladva az országos átlagot. A viszonylag kis terjedelmű evangélikus birtokok földhasználati struktúrája szinte semmiben sem tért el az or8 / szagos normáktól. Mint az 1885-ös és 1895-ös statisztikák mutatják, az egyházi birtokok több, mint 70 %-át - a történeti körülményeknek megfelelően az ősi római katolikus egyház birtokolta, mig a későbbi alapitású görögkatolikus csak 11, a református 7, az evangélikus csak 3 %-kal rendelkezett. A birtokok nagyság szerinti alakulása a századfordulón nem felelt meg a lakosság vallási összetételének, mely 1910-ben a következő volt: 9

1

_sz

1

_tábláz at Felekezet neve hozzá tartozók száma % Római katolikus 10 888 138 52,14 Görög katolikus 2 025 508 9,70 Görög keleti 2 981 163 14,28 Evangélikus 1 340 942 6,42 Református 2 621 329 12,55 Unitárius 74 296 0,36 Izraelita 932 458 4,47 Egyéb 17 452 0,08 Összesen 20 881 286 100 % Látható, hogy a római és görög katolikus birtokok részesedése magasabb, a református, evangélikus alacsonyabb volt, mint a lakos9/ sag számaránya.