15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.
2. Az ábrázolt területek
Az arányokból több következtetést is levonhatunk. Egyrészt azt, hogy a katolikus egyház lényegesen gazdagabb volt a többinél. Jövedelméből többet tudott vallási, közoktatási, karitatív célokra fordítani, növelve iskolái, kórházai, egyesületei számát, nem is beszélve a templomok és más létesítmények építéséről, művészi kiviteléről. Mindennek alapja a birtok volt, mely még a bemutatott gazdálkodással is elég jövedelmet biztosított. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy a szűkebb református, evangélikus birtokokon kénytelenek voltak intenzívebb gazdálkodást folytatni, az egyházi intézmények, iskolák fenntartása érdekében. Következménye volt a szűkös anyagiaknak a protestáns puritanizmus, a helyi közösségek /egyházközségek/ nagyobb áldozatvállalása és vele együtt autonómiája is. Az egyházi jövedelmek nemcsak az allodiumon, 1848 után az uradalmakban folyó gazdálkodásból származtak. A feudális korban az egyházi birtokon lévő falvak lakói rendszerint az általános normák szerint tartoztak a különféle szolgáltatásokkal /kilenced, robot, cenzus, ajándék/, és az egyházmegyében a tizedszedés joga is a püspököt illetve a káptalant illette. 1848 után a feudális jövedelmek elvesztek, sőt az egyházi javadalmasoknak is bérmunkában kellett gondoskodni földjeik műveléséről. Általában az a gyakorlat alakult ki, hogy a szétszórt, központoktól távolabb fekvő birtokrészeket bérbeadták, a nagyobb uradalmakat pedig saját alkalmazottjaik kezelték. A jobbágyfelszabadítás után a hirtelen váltás nehézsége is magyarázta az egyházi és világi nagybirtokokon a kevésbé intenzív kultúrák /erdőgazdálkodás/ késői fennmaradását. Hogy a feudális korban hogy alakult az egyházi birtokokon a földesúr - jobbágy viszony, arról különböző beállítású tanulmányokat olvashatunk. Az egyházi írók sokszor felháborodva emlegetik 1848-ban "lázongó" jobbágyaikat, 1 ^ a korábbi marxista történetírás pedig többször foglalkozott az e területeken élő parasztok rossz sorsával még olyan esetekben is, ha az semmiben nem tért el az átlagostól, esetleg még jobb is volt annál. 11 •
