15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.
5. A gyűjtemények ismertetése
és rendkívül fontos birtoktérkép Szabó Imre uradalmi mérnök 1883 évi albuma valamennyi főkáptalani terület ábrázolásával. 11 ^ A gyűjteményben előfordul több kataszteri másolat, 11 ^ az erdőtérképek száma viszont - a művelési ágak arányának megfelelően - nem magas. 11 7/ A kéziratos térképeket a 20. századból származó felmérési, területrendezési, kisajátítási rajzok egészítik ki. A nyomtatott térképek között megtaláljuk a Székesfehérvári, Váci, Esztergomi, Veszprémi, Boszniai Egyházmegyék ábrázolásait, az Artaria kiadó és Tranquillo Mollo Európa egyes országaira vonatkozó kiadványait, különféle statisztikai összeállításokat, világtérképeket stb. A Győri Káptalan egyidős a Szent István által alapított Győri Püspökséggel. 1594-ben a török elől Bécsbe menekült, majd Sopronba költözött és onnan 1601-ben tért vissza. Évszázadokon keresz tül - egészen 1743-ig Győr egy részének földesura is volt, míg a város a szabad királyi város jogot el nem érte. Élvezte a megszűnt Szent Adalbert Prépostság és a Pápóci Prépostság javadalmait, e-, zen kívül a 18. század elején 30 kisebb-nagyobb birtokrész tartozott hozzá A levéltári iratanyag terjedelme mindössze 110 folyóméter, a legrégebbi irat 1228-ből való, a Mohács előtti oklevelek száma viszont 252. Az iratoknak csaknem felét a gazdasági levéltár teszi ki, ahol már 1528-tól őriznek számadáskönyveket. Birtokkönyvei 1828-tól maradtak fenn, és - mint említettük - külön állagot alkot a II. József-kori felmérésre vonatkozó iratanyag. A birtok irányítására 1840-ben szervezték meg a központi gazdasági hivatalt, 118/ melynek dokumentumai 1944-ig folyamatosak. A káptalan ősi birtokai Győr, Mosón, Sopron megyékben helyezkedtek el, köztük a 18. században Abda, Koroncó, Markota, Kóny, Rábapatona, Káptalanvis, Vámos, Védény volt jelentős. Itt is szerepet kaptak a puszták, melyek zöme korábban falu, a török harcok után pedig elpusztult település volt. Ilyen például Győr
