15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

5. A gyűjtemények ismertetése

határában Sáráns, Táp szomszédságában Borba, Koroncónál Nádaslak. A Pápóci Prépostság birtokai szorosan kapcsolódtak e területekhez, Páli, Pázmándfalu, Pápóc térségében. A birtok sík vidéken feküdt, melyet gyakran fenyegetett a folyók, elsősorban a Rába és Rábca árvize. Abdát például a 17. szá zadban csaknem elsodorta a Rábca, majd 1707-ben újabb árvíz volt, melynek következtében át kellett települni. Védényt a megáradó Fertó-tó, Patonát a Rába fenyegette. A gazdálkodásban nagy szerepet kaptak a malmok és a halastavak is. A legnagyobb tavak Győr, Sáráns, Abda, Kóny, Koroncó térségében voltak, melyek az árvizi elöntések nyomán jöttek létre. Az árvizek következtében sok volt a nádas, a több-kevesebb rendszerességgel elöntött rét és legelő. 119/ Káptalani falvak voltak Pozsony, Veszprém, Zala megyékben is, kisebb-nagyobb birtokrészekkel. A települések egy részében a káptalan természetesen csak társbirtokos volt, például Écsen a pannonhalmi apátsággal, Nyúlon a szombathelyi szemináriummal osztozott. 1885-ben az uradalmak kezelésében 14 698 kh 902 négyszögöl volt, ahol a földhasznosítás a következő képet mutatta: 25. sz. táblázat művelési ág terület: kh, négyszögöl % szántó 5 320 13 36,20 kert 30 19 0,20 rét 2 249 343 15,30 szőlő 10 116 0,07 legelő 2 794 1048 19,01 erdő 741 739 5,05 nádas 322 206 2,19 művelés alá nem eső terület 3 231 18 21,98 Összesen 14 698 902 100 %