15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

5. A gyűjtemények ismertetése

része protocollumokból /jegyzőkönyvekből/ áll, ahol - többek között - urbáriumok, birtokösszeírások, gazdasági hivatalok nyilvántartásai is találhatók. A következő csoport az Ac.ta_radic.alia

, azaz az érsekség birtokaira és jogosítványaira vonatkozó iratok gyúj teménye, melyek évköre a középkortól a 18. század közepéig terjed. A világi levéltár témánk szempontjából legfontosabb állaga a jog- és jószágigazgatósági iratok gyűjteménye Mr^M di95l°?92O2[Di9y[0_?í_ÍÍE?9Í°E§le/, ahol a térképekhez is köthetően több fontos sorozat fordul elő. Például: birtokhatárok megállapítása • úrbéri ügyek építési ügyek erdészet II. József kori felmérés mérnöki ügyek az egyes uradalmakra vonatkozó iratok jövedelem-kimutatások gazdasági tanácskozások jegyzőkönyvei. Időrendben ezt követi a jószágkormányzósági levéltár, a tagosításra, birtokrendezésre, a gazdálkodás korszerűsítésére, bányászatra stb. vonatkozó iratokkal. Végül meg kell említeni a világi levéltárból a számadások sorozatát és az erdőigazgatás iratait is."*/ Az esztergomi prímás birtoka már a 18. században a legnagyobbak közé tartozott Magyarországon. Fabricius 1736-1739-ben készített , idézett leírása szerint a török kiűzése után újjászervezett terület a következő egységekből állt: 1. Esztergomi uradalom 2. Gutai uradalom 3. Érsekújvári uradalom 4. Pozsonyi uradalom 5. Nagyszombati uradalom 6. Verebélyi uradalom 7. Nagysallói uradalom 8. Szentkereszti uradalom 24 helység 9 " 14 " 4 " . 7 " 7 " 11 19 "