15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

5. A gyűjtemények ismertetése

9. Rozsnyóbányai uradalom 10. Drégelyi uradalom Összesen: 3 helység ii 109 helység 1757-re a települések száma - elsősorban egyes puszták bevonásával - 118-ra emelkedett. Jogi helyzet szempontjából ekkor az egész birtokhoz 3 város, 11 mezőváros, 84 falu, 20 puszta tartozott. Mária Terézia említett átszervezése nyomán 1778-ban a rozsnyóbányai és szentkereszti uradalom elkerült az érsekségtől. 1800-ban már csak 85 település volt a birtokon: 3 város, 11 mezőváros, 61 falu, 10 puszta.

5// Az érseki birtok különböző természeti adottságú területeken feküdt. Értékes része volt a Vág-Dunától nyugatra eső terület, az ún. Mátyusföld, ahol a földet - mint említettük - már a 18. század elején intenzív gabonatermeléssel hasznosították. Termékeny feketeföld borította a Garam völgyét, melyen mindenféle növény meg termett, sőt helyenként erdőborítások is előfordultak. Kiválóan alkalmas volt a mezőgazdasági művelésre a Komárom megyében fekvő gutái uradalom, ahol a széles pusztákon /Anyala, Bálványszakálas, Csém, Lándor/ lehetőség adódott növénytermelésre és állattartásra egyaránt. A Hont és Esztergom megyei részeken óriási erdőterületek vol tak, a domborzati viszonyoknak megfelelően főként tölgy, cser, bükk, gyertyán, helyenként fenyő és akác erdőkkel. Jobb minőségű fát a Hont megyei területeken lehetett vágni. A birtokon az úrbérrendezést és tagosítást már 1848-ban megkezdték, majd a pátens kiadása után éveken keresztül folytak az úrbéri perek. 22 falu ügyének rendezése már a kiegyezés utáni időszakra esett, de az 1870-es évekre a birtokrendezés lezárult. Az uradalmakban a jobbágyfelszabadítást a tagosítással kötötték öszsze, ami ugyan az ügyek befejezését lassította, de a falvakban lezárt helyzetet teremtett. 1867-ben, amikor az utókor számára legtöbbet alkotó Simor János került az érseki székbe, az elkülönített birtok nagysága