13. A számítástechnikai adatok és adathordozók archiválása. Szerk. Tamáska Péter. Bp. 1992. ÚMKL 131 p.

Bácsa Imre: A számítástechnikai adathordozók archiválása című TKA kutatási téma zárójelentése

történeti értékű vagy sem. Alapelvként mondtuk ki, hogy a második csoportba csak azok a rendszerek sorolhatók, melyek megfelelnek a klasszikus levéltári ismérveknek. Ezek az ismérvek az "Ajánlások" 4.1. pontjában a következőképpen lettek megfogalmazva: - megfelel-e a tág értelemben vett "irat" - vagyis üzenet, hírt közvetítő tartalmak hordozására rögzített, rendezett jelhalmaz - fogalmi meghatározásának? • van-e provenienciája, regisztratúra jellege ? - elvesztette-e már ügyviteli aktualitását, értékét ? - nem minősül-e közzétételre szánt, könyvjellegű kéziratnak? - van-e a múltra vonatkozó jelentős tudományos forrásértéke? A fenti elveknek megfelelően az "Ajánlások" 4.2. pontjában pl. a szerzők a proveniencia hiánya miatt kizárják a gyűjtőkörből a könyvtári, bibliográfiai számítógépes tájékoztató rendszereket, valamint a nyilvános használatú tudományos-műszaki adatbankokat. A "Módszertani tanulmányiban "Mit kell gyűjteniük a levéltáraknak a számítástechnikai adatok, adathordozók közül?" c. fejezetben a kizárandó rendszerek következő csoportosítását adják meg: - a biológiai rendszerek információi, - könyvtári, bibliográfiai tájékoztatási rendszerek, - a termelés számítógépes irányításának rész- (folyamat) - információi. A számítástechnika széleskörű elterjedését figyelembevevő célszerű a fenti csoportosítások pontosítása, részletesebb kifejtése, ugyanis ha a jelenlegi software-piacon kapható software-ek egy része egyértelműen besorolható a nem levéltári illetékességű adatokat kezelő programcsomagok csoportjába, akkor a számítástechnika alkalmazási területének tekintélyes részét azonnal kizárhatjuk a levéltári szempontból vizsgálandó rendszerek sorából. 1. A nem levéltári illetékességbe tartozó rendszerek vizsgálatának témájában egy tanulmány készült, szerzői Horváth Júlia és Szeleczki Gabriella. Miután a témakör elhatárolása rendkívül nehéz, ezért az eredeti elgondolásnál szélesebb körre terjedt ki vizsgálódásuk. A vizsgált rendszereket a következő két csoportra bontották: - nem esik levéltári illetékesség körébe, mert nincs regisztratúra jellege és a történeti kutatás szempontjából érdektelen, - levéltári illetékesség körébe tartozik, mert regisztratúra jellegű, de nincs történeti értéke. Az első csoportba sorolták az alábbi rendszereket: • szövegszerkesztők - számítógépes oktatóprogramok - játékprogramok - vezérlések - számítógépes termelésirányítás • orvosi rendszerek - a szakértő rendszerek és alkalmazásaik a könyvtári és információs rendszerekben - a számítógépek rendeltetésszerű működését biztosító rendszerek. A második csoport tulajdonképpen kapcsolódik a kutatási tervben megadott második témakörhöz. Ebben a pontban tárgyalják azokat a rendszereket, amelyeknek regisztratúra jellegük van, tehát levéltári illetékességbe tartoznak, de felhasználási területük miatt egyértelműen kimondható, hogy történeti értékű információkat nem tartalmaznak, pl.: - gazdasági alkalmazások - raktárkészlet nyilvántartás - termékelosztás - számítógéppel segített tervezés (CAD: Computer Aided Design). Ezekről a rendszerekről elmondható, hogy általában csak ügyviteli értékük van, nem tartalmaznak történeti értékű információkat, de felhívják a figyelmet arra, hogy ezeket a rendszereket bizonyos esetben célszerű egyedi elbírálás alá vonni. 2. A második pontban megadott, a levéltári illetékességbe tartozó rendszerek archiválásának témája oly szerteágazó, hogy semmiképpen sem törekedhettünk teljességre, de még egyértelműen meghatározott csoportok felállítására sem. viszont igyekeztünk a felméréseket széles körben, a számítástechnika legkülönfélébb felhasználási területein elvégeztetni. Ennek során az "Elemző tanulmány" 3.1. pontjában leírtakat vettük figyelembe, miszerint: célszerű olyan, információrendszereik jelentőségét és számítástechnikai szakmai kultúrájuk színvonalát tekintve kiemelkedő, kevés számú szervet kiválasztani, amelyek előre jelezhetik a számítástechnikai fejlődésben még hátrább tartó üzemeltetők és felhasználók gondjait, problémáit. Ezen kívül