10. Iratkezelési ismeretek. Jegyzet az irattáros tanfolyamok hallgatói számára. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1990. ÚMKL 1-2. k. 249 p. ill.

1. kötet - 1. Az írásbeliség kialakulása, az iratkezelés rendszerének változásai

I - 8 ­A 11-13. században Magyarországon állati borból készült hártyára, perga­menre írtak, majd a papír használata a 14. század első negyedében kezdődött meg. E század végétol hártyára csak a kiemelt jelentőségű iratokat írták. A 11-12. századból fennmaradt iratok (oklevelek) szinte kivétel nélkül olyan in­tézkedések, melyek valamilyen jogi tényt (adományt, végrendeletet, ítéletet) foglaltak írásba. (2. sz. melléklet.) Az oklevélnek a bíráskodási gyakorlatban bizonyító ereje volt. Sajátos bi­zonyítási módot jelentett, hogy egyes okleveleket nagyobb pergamenre kétszer írtak, és a szöveg közé az ábécé néhány nagy betűjét rajzolták. A két okleve­let a betűk átvágásával választották el egymástól, és pecsételték meg. Ha a ké­sőbbiek során per folyt, az összeillő vagy össze nem illő betűk segítették az ítélkezést. A többi iratok, egy-egy személynek vagy családnak szóló oklevelek egyet­len példányban készültek és azt az érdekelt, a megadományozott, a címzett kap­ta és ha jogi érdeke fűződött hozzá, meg is őrizte. így a király, az egyházak, a városok, különböző testületek és magánszemélyek birtokában rendszeresen gyűl­tek össze iratok. III. Béla 1181-ben kelt oklevelében írta elő az ügyek írás­ba foglalását, és ezzel egyidejűleg merült fel az az igény, hogy az írásbeli­ség termékeit megőrizzék. A király által adományozott kiváltságleveleket a 14. századtól könyvbe másolták, melyek az ország különféle rendű és rangú la­kosa számára közérdekű jogforrásnak számítottak. Lényegében ezt a gyakorlatot vették át a városok ős később a megyék is, melyek a hatóságuk által vagy ható­ságuk előtt intézett ügyek lényegét protocollumba, jegyzőkönyvbe foglalták. A magyar írásbeliségben fontos szerepet játszottak az ún. hiteleshelyek. Az érsekek és püspökök székhelyein működő papi testületek, a káptalanok és e­gyes szerzetesrendek közreműködtek a vizsgálatok lefolytatásában, a perbe idé­zéseknél, de lehetett előttük bevallást, végrendeletet tenni, egyezséget köt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom