10. Iratkezelési ismeretek. Jegyzet az irattáros tanfolyamok hallgatói számára. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1990. ÚMKL 1-2. k. 249 p. ill.

1. kötet - 1. Az írásbeliség kialakulása, az iratkezelés rendszerének változásai

- 7 1. AZ ÍRÁSBELISÉG KIALAKULÁSA, AZ IRATKEZELÉS RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSAI A gondolati tártainak rögzítésére az emberiség történetének kezdete óta az írás szolgál. Hordozóanyaga a technikai fejlődésnek megfelelően változott, és napjainkban is változik. Kezdetben az írást köbe vésték vagy falra festették, agyagtáblára vagy fára rótták, később sásból készült papiruszra rajzolták. A középkorban bőr alapanyagú pergamenre, majd a papírgyártás meghonosodása után rongyból, végül növényi rostból készült papírra írtak. Hasonlóképpen változott az idők folyamán az íróeszköz is: ez lehetett véső, ecset, toll, ceruza, kréta és napjainkban lehet valamely gép is. Az íróeszközzel általában festékanyagot viszünk az írást hordozó anyagra. Az idők folyamán a legjelentősebb változáson az írásjelek mentek keresztül, melyek segítségével gondolatainkat rögzítjük. A legősibb írásfajta a képírás volt, melynek jelei fogalmakat fejeztek ki. Ebből fejlődtek ki a későbbiek' során az egyre elvontabbá vált írásjelek, melyek szavakat, szótagokat, majd beszédhangokat jelöltek. Aszerint, hogy milyen íróeszközzel ős milyen jelrendszer segítségével írunk, különböző írásfajtákat különböztetünk meg. A kézíráson kívül ismerünk gépírást, távírást, telexírást, sokszorosítást, nyomtatást. Aszerint, hogy milyen jelrendszert alkalmazunk, megkülönböztetünk betűírást, számjelírást, gyorsírást, Horseírást, lyukjelírást, vakírást; Az írás terméke az irat. A mai ember alig tudja elképzelni, hogy volt olyan időszak, amikor az írás nem játszott szerepet az emberiség életében. A magyar írásbeliség egyidős az államalapítással. A Kárpát-medencébe telepedett magyarságnak fennmaradása érdekében a kor követelményeinek megfelelő államszervezetet kellett kialakítania. Géza fejedelem és fia, a későbbi Szent István király e nagy feladathoz külföldiek segítségét is igénybe vette, akik magukkal hozták az írás ismeretét is. (1. sz. melléklet.)