10. Iratkezelési ismeretek. Jegyzet az irattáros tanfolyamok hallgatói számára. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1990. ÚMKL 1-2. k. 249 p. ill.
1. kötet - 3. Irattani alapfogalmak
gyárak, bankok gazdasági iratairól, a településeken keletkezett önkormányzati iratokról stb. A nem jogi személyekhez kapcsolódó iratok a magániratok . Azokat az iratokat, melyek valamely családnak, a család valamely-tagjának vagy alkalmazottjának működésével kapcsolatban keletkeztek, vagy hozzájuk érkeztek és rendeltetésszerűen náluk maradtak, családi iratoknak nevezzük. Hasonlóképpen határozhatjuk meg a személyi iratokat is, melyek azonban csak egyetlen személyhez kötődnek. Utóbbiak közé sorolhatjuk napjainkban is a különbéle bizonyítványokat, anyakönyvi kivonatokat, iskolai okleveleket, igazolványokat, munkaszerződéseket és a munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb iratokat, de az illető tudományos és közéleti munkásságával kapcsolatos, nem publikálási céllal készült dokumentumokat is (pl. kutatási összefoglalók, tanulmányúti jelentések, lektori vélemények stb.). , 3. Csoportosíthatjuk az iratokat aszerint is, hogy az iratképzők fölé, mellé vagy alárendeltségi viszonyban vannak-e egymással. A fölérendeltséget kifejező iratoknak parancsoló jellegük van. Ilyenek: - a törvény - a rendelet - az utasítás - a határozat - a nyilatkozat . • - a parancs - a körlevél - az ítélet. Az egymással mellérendeltségi viszonyban lévő szervek egymáshoz intézett iratait átiratnak vagy megkeresésnek nevezzük. Az alárendeltséget kifejező iratok kérvény vagy jelentés formájában íródnak. 4. Az ügyvitelben elfoglalt helyük szerint három iratcsoportot különböztetünk meg:
