10. Iratkezelési ismeretek. Jegyzet az irattáros tanfolyamok hallgatói számára. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1990. ÚMKL 1-2. k. 249 p. ill.

1. kötet - 7. Az iratkezelés gyakorlata II. Az iratkezelés folyamata

következtetni tudjunk az irat tartalmára. (Egyébként ily módon tudjuk alkal­mazni megfelelő módon az irattári terv tételszámait is.) Az ügyintéző neve rovatban általában csak decentralizált iratkezelés e­setén tüntetjük fel az előadó nevét, központosított iktatási rendszer alkal­mazásakor csak az ügy elintézésére kijelölt szervezeti egység (osztály, fő­osztály) neve - esetleg száma vagy betűjele - szerepel. A kezelési feljegyzések rovatban általában vagy az irat elküldésének módját tüntetik fel (postán, ajánlottan, kézbesítővel), vagy a; határidőt, esetleg az irattárba helyezést jelzik. Az elintézés módját másképpen igen nehéz lenne meghatározni. Az irattári elhelyezés ideje rovatban általában a kézi (nem padig a köz­ponti) irattárban való elhelyezé dátuma szerepel. Az ügy elintézése után u­gyanis az irat még bizonyos ideig - általában két vagy három évig - az átme­neti irattárban marad. Az irattári terv tételszámát pontosan és helyesen általában csak az ügy­intéző tudja megállapítani. Ezért az irat tételszámét csak az elintézés után, az átmeneti irattárban való elhelyezés előtt lehet az iktatókönyvbe bejegyez­ni. (Az irat akkor válik el intézetté és a kézi irattárba elhelyezhetővé, ha az intézkedést a kiadmányozó aláírásával is jóváhagyta.) A kimenő és bejövő iratok iktatása Igen fontos szabály, hogy a beérkező és a kimenő iratokat egy könyvben kell iktatni. Igen elterjedt gyakorlat - főként ipari és kereskedelmi válla­latoknál - a külön kimenő és külön bejövő iktatókönyv használata. Ez a rend­szer egy régebbi iratkezelési gyakorlaton alapszik, sok helyen nagyon ra­gaszkodnak hozzá, mivel így reklamáció vagy érdeklődés esetén könnyebben

Next

/
Oldalképek
Tartalom