10. Iratkezelési ismeretek. Jegyzet az irattáros tanfolyamok hallgatói számára. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1990. ÚMKL 1-2. k. 249 p. ill.

1. kötet - 6. Az iratkezelés gyakorlata I. Iratkezelési rendszerek és a legelterjedtebb iktatási módok

5001 - 6000 Ipari Osztály 6001 - 7000 Mezőgazdasági Osztály 7001 - 8000 Munkaügyi Osztály - az Igazgatási Osztály pótszámkerete 8001-9000. Napjainkban használatos iktatási rendszerek Az ügyviteli munka lényeges tényezője a legmegfelelőbb iktatási módszer kiválasztása. A bevezetőben foglalkoztunk a két legelterjedtebb iktatási mód kialakulásával és főbb jellemzőivel: 1. A sorszámos iktatás a legegyszerűbb iktatási módszer. Ez esetben minden irat külön számot kap. Az iktatást minden évben egyes sorszámmal kell elkezdeni, s a számsorban folyamatosan haladni. Decentralizált, számkeretes iktatási rend esetén természetesen az adott számkereten belül folyik - a számkeret első számától kezdve - az iktatás. Az esetben, ha az egyes iktatási egységre eső számkeret elfogy, a pótszámkeretet úgy kell meghatározni, hogy ne legyen egybeesés más iktatási egységek számkeretével. A beérkezett iratra adandó válasz-irat mindig ugyanazt a számot kapja. (11. sz. melléklet) 2. Alszámos (sor- és alszámos) iktatás esetén a kezdő irat külön iktatószámot (sorszámot), majd minden további, ugyanazon ügyben keletkező irat alszámot kap. A sorszámos iktatási mód mellett ez a legelterjedtebb iktatási forma. (12. sz. melléklet) Napjainkban általában a nyolc alszámos iktatást alkalmazzák, amivel a tanácsi gyakorlatban is találkozürk; Kisebb ügyiratforgalom esetén használatos a négy alszámos forma is. (13. sz. melléklet)