9. Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban. Következtetések a levéltári megőrzésre. Bp. 1990. ÚMKL 340 p.

1. A magyar beruházáspolitika és változásai 1945 után

- IL velése útján. Ezt tükrözi a beruházási források struktúrájában néhány év alatt lezajlott átrendeződés is. Felülvizsgálták a tervidőszakra kezdésre javasolt 78 nagyberuházás indokoltságát, és végezetül csak 40 kezdését engedélyezték. A beruházások évi növekedési üteme (1966-1970 között évi 11,7 %, szemben az előző tervidőszaki átlagos 5,6 %-os növekedéssel) bizonyítja a reformfolyamat kedvező indulását, miközben külső - politikai és gazdasági események egyre súlyosabb problémákkal terhelték új gazdasági rendszerünket, melynek hatására megakadt a progresszív fejlődés, és a „beruházási rendszer tökéletesítését szolgáló, döntő többségükben jól átgondolt reform-elvek érvényesülése egyre szűkebb térre szorult vissza" 1970-1975 között. A negyedik 5 éves terv időszakát (1971-1975) a beruházáspolitika oldaláról a „két lépés előre, egy lépés hátra" hasonlatával jellemezhetnénk leginkább. A beruházások összege - az állami és szövetkezeti szektorban elérte az 560 milliárd forintot, ez az összeg kb. 60 milliárd forinttal volt több az előirányzottnál. A befejezetlen beruházások állománya 1975-re elérte a 120 milliárd forintot, ami nagyjából azonos az új beruházásokra fordítható éves előirányzattal. A tervidőszak végén, 1974. augusztus 6-án lépett hatályba a beruházások rendjéről szóló új kormányrendelet (a 34/1974. (VIII. 6.) Korm. számú rendelet és a végrehajtására kiadott 3/1974. (VIII. 6.) 0T-PM számú együttes rendelet). A kormányrendelet döntési jogkörök alapján kategorizálta a beruházásokat, kifejezve az állam közvetlen és közvetett befolyását a beruházásokra. Beruházási rendszerünk 1968 óta 2 fő területre épült: a/ az államigazgatási szervek (kormány, gazdaságirányító szervek, tanácsok), és b/ a vállalatok hatáskörébe tartozó döntésekre. Az 1970-es évek közepén közvetlen állami döntés érvényesült a beruházások kb. 50 %-ánál. A beruházási rendszer kívánatos továbbfejlesztése érdekében szabályozták a beruházások lebonyolításának érdekeltségi rendszerét is (16/1976. (VI. 23.) PM-ÉVM számú rendelet). A jogszabály lényege: a megbízási szerződésben a lebonyolítási alapdíj részeként érdekeltségi díjhányad tűzhető ki,