9. Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban. Következtetések a levéltári megőrzésre. Bp. 1990. ÚMKL 340 p.

1. A magyar beruházáspolitika és változásai 1945 után

mely összeget a megbízott csak abban az esetben kaphatja meg, ha betartotta a költségelőirányzatát, a beruházási időhatárokat, vagy költség, illetve időtartam-csökkenést ért el. A jogszabály nem kötelező erővel rendelkezett, alkalmazása a szerződő felek akaratától függött. 1978, a második olajár-robbanás tovább fokozta a feszültséget a magyar gazdaságban. A nemzeti jövedelem lassabban, a beruházások volumene gyorsabban növekedett a tervezettnél. Ez utóbbi emelkedését szigorító intézkedésekkel (pl. a beruházások koncentrálása, a megkezdett beruházások leállítása, az építkezések meggyorsítása) sikerült kis mértékben lassítani. Az MSZMP KB 1978 októberi határozata az építő- és építőanyagipar helyzetét összegezte. (Megjegyezzük, hogy a felsőbb pártvezetés 1964 februárjában foglalkozott ezt megelőzően az építőipar akkori tennivalóinak megfelelően az 1970-es évek végéhez hasonló problémákkal.) A megoldandó feladatok sorában évtizedek óta vajúdó tennivalókat találunk, így például: a munkaerő összetételének és hatékony hasznosításának javítása, az üzem és munkaszervezés színvonalának emelése, a műszaki-technológiai színvonal növelése, a beruházás folyamatában a tervezők és kivitelezők együttműködésének fejlesztése, a beruházások gazdasági-műszaki előkészítésének javítása. Ez utóbbi hiányosságai változatlanul - súlyos gondot és anyagi veszteségeket okoznak. Megszigorították ugyan a beruházások hatósági előkészítésének a rendjét, a kivitelezés megkezdésének a feltételeit, de éppen a legnagyobb beruházások kivitelezése jóváhagyott beruházási javaslat nélkül folyt még az 1980-as évek elején is. „A 70-es évek beruházáspolitikai gyakorlata a beruházáselőkészítés és megvalósítás minél teljesebb, részletesebb és precízebb, általában eltérést nem engedő ... államigazgatási jogi szabályozására, azaz a hiányzó beruházói, illetve vállalkozói érdekeltség jogi eszközökkel való pótlására, illetve szimulálására, valamilyen - népgazdaságinak minősített - érdeknek a vállalati érdekekkel szembeni feltétlen érvényesítésére törekedett. Ez a beruházáspolitika egyrészt a szabályozás szigorításán keresztül, másrészt azt megkerülve vagy azon átgázolva fejtette ki hatását: olyan körülményeket teremtett, amelyek között nem érvényesülhetett a szabályozás." Az 1980-as évek elején fordulat következett be beruházási politikánk-