2. A levéltári anyag kiállítása. Szerk. Balázs Péter. Bp. [1984]. ÚMKL 36 p. ill.
A közgyűjteményi kiállítások fejlődése és tapasztalatai
illetve az eredetit megközelítő minőségű másolatban kerüljenek közönség elé. Lassan kezdtük megtanulni az eredeti ség jelentőség ét. Am a látogatók nagy része, fó'leg az ifjúság, továbbra is meglehetősen csekély érdeklődést mutatott. A modern, központi fűtéses lakótelepi lakásokban lakó fiatal látogatók egyáltalán nem értették, miért sztrájkoltak és tüntettek valamikor, miért vállalták az emberek tízezrei a harcot. Részletesebben kellett tehát foglalkozni' a múlttal, ábrázolni kellett a szóban forgó kor gazdasági szinvonalat, a munkaeszközöket, be kellett mutatni, hogyan éltek akkor az emberek, milyen volt a hajlékuk - az elnyomóké és az elnyomottaké is -, mennyit dolgoztak, mennyit kerestek, milyenek voltak kulturális ismereteik, hogyan művelődtek, hogyan szórakoztak. Amikor a múzeum ehhez a felismeréshez eljutott és kezdte az adott kort hitelesen dokumentáló tárgyakat gyűjteni, akkor vált valóban múzeummá, akkor fejlődtek tudományos munkatársai muzeológusokká. Gyűjtőmunkája, gyűjteményei a tárgyak felé fordulrak. A múzeum immár nem volt másodlagos értékű iratokat és dokumentumokat gyűjtő " fiók levél tár" , kiállításai is egycsapásra megváltoztak. Nem sok városban látni olyan történeti kiállítást, amely tudományos alapossággal mutatná be egy-egy ország vagy tájegység történetét a kialakulástól napjainkig. Egyes országokban, amidőn általunk történetinek minősített kiállitásokat keresünk, szinte csak az életmódot bemutató tárlatokkal találkozunk, és azt látjuk, hogy'ezek - tisztelet a kivételnek - a társadalom történetét, fejlődését, alakulását, a történelmi eseményeket, a politikai küzdelmek állomásait szinte alig vagy csak véletlenszerűen mutatják be. Más országok történeti kiállításait végignézve azt állapithatjuk meg, hogy e történeti korokat is átfogó kiállítások többségéből hiányoznak az egyes osztályok, társadalmi rétegek életmódjának alakulását hitelesen bemutató részletek, és a poíitikaförténet kap elsődlegességet. Ha a fenti témákat, a gazdaságtörténetet, a politikatörténetet és . az életmód alakulásának törlénetét a valóságnak me gfelelŐ súllyal és arányban mutatjuk be, akkor azok számára is biztosítjuk a szóban forgó korszak, esemény megértését, akik akkor még nem éltek.
