2. A levéltári anyag kiállítása. Szerk. Balázs Péter. Bp. [1984]. ÚMKL 36 p. ill.
A közgyűjteményi kiállítások fejlődése és tapasztalatai
A múzeum a fejló'désnek ebben a szakaszában jutott el az úgynevezett komplex történheti kiállitótokhoz, amelyeken a többi múzeumi szakág, valamint a többi közgyűjtemény anyagait és tapasztalatait is felhasználta. Ez a kiállitástipus az elsődleges történeti források bemutatására épül, ugy, hogy ezeket az adott történeti folyamatban mulatja be, és a kiállításon szereplő anyagokban rejlő specifikus történeti tulajdonságokat, vonatkozásokat tekinti elsődlegesnek, Eze• , ' i ken a kiállitásokon a történelem a bemutatásra kerülő anyagok rendezési elve. A tárgyaknak a kiállításon való bőséges és funkcionális megjelenésével egy időben megszűntek a belsőépítészeti és a grafikai megoldások túlzásai. Az installáció valódi szerephez jutott, már nem helyettesítő funkciót töltött be a k'állitáson, hanem a tárgyak, a dokumentumok és ezáltal a mondanivaJó hordozójává, kiemelójévé vált. A komplex történeti kiállítás elsősorban tudományos megalapozottságával, di daktikus fe lépítésével és bemutatott eredet? any agával fejti ki hatását. A komplex történeti kiállítás mind tárgya, mind a bemutatott eredmények vonatkozásában több résztudományágra, múzeumi szakágra, egyéb közgyűjtemények tapasztalataira támaszkodik, felhasználja azoknak elért eredményeit, és ezekből az eredményekből magasabb szinten uj általánosítást tesz lehetővé. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum állandó kiállítása ilyen komplex történeti kiállítás. A mintegy négyszázezer darabot számláló múzeumi gyűjtemény legértékesebb darabjait mutatja be, azokat, amelyek révén módjában van tárgyak segítségével szemléltetni a munkásosztály történetét. A vitrineket és a tab• < , P - [ lókat sü'ün szakítják meg szabadon elhelyezett tárgy- és dokumentumegyüttesek és enteriőrök, amelyekben a tárgyak természetes környezetükben, eredeti funkciójukban szerepelnek. A múzeum azt a célt, hogy történeti folyamatot, fejlődést mutasson be statikus anyagokkal, tárgyakkal és dokumentumokkal, csak ugy tudta (remélhetőleg) elérni, hogy képes volt az összehasonlitás megtételére alkalmas változásokat múzeumi eszközökkel megragadni, A többi hagyományos múzeumi szakág, a néprajzi, az ipar- és a képzőművészeti kiállítások rendezésének módszertani elvei meglehetősen kiforrottak.