Szatucsek Zoltán: A kormányzati szerkezetátalakítás és az elektronikus iratok sorsa. Levéltári Szemle, 57. (2007) 2. 24–30.

SZATUCSEK ZOLTÁN A KORMÁNYZATI SZERKEZETÁTALAKÍTÁS ÉS AZ ELEKTRONIKUS IRATOK SORSA A nyolcvanas évektől a levéltáraknak szembe kellett nézniük azzal a kihívással, hogy a hosszú időn keresztül változatlan szervezeti struktúrába ágyazott iratkezelési folyamatok dinamikusak és cseppfolyósak lettek, a megszokott sémákba nehezen illeszkedő intézménytípusokjöttek létre, majd tűntek el szemvillanás alatt. Az ötvenes évekre vonatkozó fondleírások jól példázzák, hogy a külső és belső proveniencia rögzítése korábban is nehézkes volt. A kilencvenes évekre azonban gyakorlatilag megvalósíthatatlan problémát jelent a levéltárosoknak. Hozzá kell tennünk, ez nem sajátosan magyar jelenség. A szakma nemzetközi szinten részben szabványosítással, részben az elméleti alapok újragondolásával próbál választ adni erre a problémára. A kormányzati szerkezetátalakítás 2006-ban még a szokásosnál is nagyobb feladat elé állította a levéltárakat. A 2006. május 37-iki miniszterelnöki sajtótájékoztatón bejelentett reformcsomag az elkövetkező hónapok jogszabályaiban1

testet öltve, felszámolta az elmúlt másfél évtizedben kialakult közigazgatási struktúra számos meghatározó elemét, sok tekintetben pedig 150 éves hagyományokkal szakított. Az államreform keretében feltehetően 200 költségvetési szerv megszűnésével lehet 2007 végéig számolni, de a szervezeti változások minden közigazgatási szervet érintenek.2

Hat minisztérium szűnt meg — köztük a Belügyminisztérium — a feladatátcsoportosítások pedig valamennyi tárcát érintették. A 2118/2006. (VI.30.) kormányhatározat az államigazgatás egyszerűsítését tűzve ki célul a következő szervezeti megoldásokkal élt: • központosítás: Állami Egészségügyi Központ, élelmiszer-biztonsági szervezet; • regionalizálás: rendőrkapitányságok, közigazgatási hivatalok; • integráció: ügyészség-katonai ügyészség, rendőrség-határőrség, bányászati-energetikai igazgatás; • megszüntetés: országos egészségügyi intézetek, közalapítványok; 1 2006. évi LIV. Törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról; 2006. évi LV törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról; 2006. évi LVII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról; 1073/2006. (VII.26.) kormányhatározat a Kormány ügyrendjének módosításáról; 1068/2006. (VII, 13.) kormányhatározat a Kormány kabinetjeiről; 1069/2006. (VII.13.) kormányhatározat a kormányzati (köz)alapítványok felülvizsgálatáról; 160/2006. (VII.28.) kormányrendelet a Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladat- és hatásköréről; 130/2006. (VI. 15.) kormányrendelet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségről; 1062/2006. (VI. 15.) kormányhatározat a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól, illetve ennek módosítása az 1072/2006. (VII.24.) kormányhatározat által; 3/2006. (VI.22.) miniszterelnöki rendelet a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos szervezetirányító jogköréről, illetve ennek módosítása a 6/2006.(VII.25.) miniszterelnöki rendelet által; 1064/2006. (VI.29.) kormányhatározat a Nemzeti Fejlesztési Tanács létrehozásáról; 1065/2006. (VI.29.) kormányhatározat a fejlesztéspolitika megvalósításával összefüggő egyes szervezeti kérdésekről; 1061/2006. (VI.15.) kormányhatározat az államreform előkészítésével és megvalósításával összefüggő egyes szervezeti és személyi kérdésekről; 2/2006. (VI.22.) miniszterelnöki rendelet az államreform előkészítő munkáinak operatív irányításáért felelős kormánybiztos szervezetirányító jogköréről; 2118/2006. (VI.30.) kormányhatározat az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről. 2 SÁRKÖZY

TAMÁS: A kormányzás modernizálásáról. Mozgó Világ 2006. augusztus. Sárközy tanulmánya áttekintést ad a rendszerváltás óta megkísérelt és végrehajtott közigazgatási reformokról, értelmezve is azokat. 24